Mint csütörtökön megírtuk, pert vesztett az Újpesti Torna Egylet a lila-fehér focicsapatot működtető, Roderick Duchatelet többségi tulajdonába tartozó Újpest 1885 Futball Kft.-vel szemben. A sportegyesület amiatt fordult bírósághoz, hogy a gazdasági társaság – megsértve alapító okirata rendelkezéseit – a hozzájárulásuk nélkül változtatott címert a közelmúltban, magára haragítva ezzel sok szurkolót is.
A Fővárosi Törvényszék a keresetelutasító ítélet indoklásában nyomatékosította, a döntés nem a címercsere jogszerűségét állapítja meg, csupán azt, hogy a lépés nem sérti az UTE jó hírnevét – az egyesület ugyanis valamilyen okból személyiségi jogi pert indított, ahelyett hogy az új embléma bevezetéséről szóló ügyvezetői határozatot támadta volna meg.
Lapunk megkereste Őze Istvánt, az UTE klubigazgatóját, hogy megkérdezzük, miért ezt a taktikát választották. A vezető elmondta, nem jogász, de jogászaiktól úgy tudja, egy személyiségi jogi pertől sokkal hamarabb várható eredmény, méghozzá jóval hatékonyabb, mint egy cégjogi huzavonától, amelynek a végén „legfeljebb megbüntetik” a jogsértő társaságot.
Ezzel szemben a törvény azt mondja, a megtámadott határozatot a bíróság megsemmisítheti, és akár új határozat hozatalára is kötelezheti a jogsértő céget. Az UTE jogi képviselői szerint viszont eleve kérdéses, hogy határozatnak tekinthető-e egy logócseréről szóló döntés, ráadásul ha a bíróság elő is írná új határozat hozatalát, annak tartalmát nem tudnák befolyásolni.
Miért volt jobb egy gyorsan jött vereség, mint egy esetleg lassan megszülető győzelem? – kérdeztük Őzét a nyakatekert megoldásnak tűnő személyiségi jogi keresetre utalva. Az igazgató határozottan kijelentette: „tény, hogy 1-0 oda, ami fáj”, a csütörtöki bírósági döntés viszont szerintük nem jelenti azt, hogy az ügyet elbukták volna. Egyrészt várhatóan fellebbeznek a törvényszék döntése ellen, másrészt – mondta – még mindig nyitva áll előttük a társasági jogi jogérvényesítés lehetősége az alapító okirat megsértése miatt.
A sportvezetőnek jeleztük, tudomásunk szerint ennek harmincnapos határidejéből időközben kicsúsztak. Őze István viszont ügyvédeiktől úgy tudja, ez a harminc nap csak egy a médiában megjelent tévedés, valójában még van idő az új címert bevezető döntés elleni fellépésre.
A Polgári törvénykönyvben viszont A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata cím alatt ez áll: „A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett.”
