Hónapok óta arra várnak a Magyar Atlétikai Szövetségnél (MASZ), hogy a nemzetközi testület megfogalmazza, milyen követelmények, milyen szempontrendszer alapján pályázhatná meg Budapest a 2023-as világbajnokságot. Mint megtudtuk, már csak hetek vagy talán csak napok kérdése, s mindez kiderülhet, de mindeközben akad néhány fejlemény az ügyben.
A Márton Anita történelmi világbajnoki győzelmét hozó fedett pályás vb helyszínén, Birminghamben ugyanis a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácskozott a kérdésben, s bár hivatalosan csak arról határoztak, hogy rövid időn belül kiírják a 2023-as világbajnokság rendezésének a feltételeit, nem hivatalosan több más kérdés is eldőlt – árulta el megkeresésünkre Gyulai Márton MASZ-főtitkár.
„Tudjuk, hogy elfogadták azt a már korábban is tervezett koncepciót, hogy egy
megkereséses pályázaton keresztül kívánják odaítélni a rendezés jogát.
Egy teljesen átlátszó és tiszta pályázatról van szó, s nem olyanról, amilyen korábban volt” – utalt a 2015 előtti, a szenegáli Lamine Diack IAAF-elnök által uralt időszakra.
Hozzátette: „Azt, hogy ennek mik a pontos részletei, még nem tudjuk, de szerintem a következő egy-két hétben megkapjuk az IAAF-től. Reméljük, hogy ez minél hamarabb megtörténik, hiszen csak annak ismeretében tudunk munkához látni, ha látjuk, mi lenne a lebonyolítás módja.”
Nyáron még úgy tűnt, számos afrikai ország is érdeklődik a vb-rendezés iránt, októberben viszont már arról számoltunk be, hogy egyedül Budapestnek áll szándékában pályázni 2023-ra. Amikor Gyulai Mártont a vetélytársakról faggattuk, egy szóban válaszolt: „Barcelona”.
Aztán hozzátette: a spanyolok sem mondhatják biztosra a jelentkezésüket, amíg nem látják a pályázat feltételeit. „Teoretikusan úgy gondoljuk, hogy ők lehetnek az ellenfelünk, de várjuk meg, hogy amikor eldördül a startpisztoly, Barcelona ott lesz-e a rajtvonalon. Bármi történhet bárkivel, viszont fontos, hogy az IAAF megerősítette, amiről korábban szó volt:
Európában kell legyen ez a világbajnokság.”
Orbán Viktor október 30-án a Parlamentben is tárgyalt a vébérendezésről Sebastian Coe IAAF-elnökel, tehát a tervet a kormány is támogatja, a Rákóczi hídtól délre, a Kvassay-zsilipnél felépítendő új atlétikai stadiont meg pláne. Az alapból tizenötezer férőhelyes, de ötvenötezresre bővíthető létesítményt így is, úgy is felhúzzák, a 15 hektáros területet a magyar állam már 2014-ben megvásárolta 16,55 milliárd forintért, s miként a Zoom.hu csütörtöki összesítéséből kiderül, a tavaly karácsony előtti pénzosztáskor idecsoportosított 3 milliárd forintra hétfőn rádupláztak, hiszen bizonyára az atlétikai stadion felépítését szolgálja a Központi Maradványelszámolási Alapból a Kemény Ferenc Programra átcsoportosított 3,217 milliárdos összeg.
Hogy ezek felhasználása rövidesen atlétikai vb-rendezést szolgál-e, azt még idén, várhatóan november-december táján megtudjuk.
