Áprilisban dél-afrikai edzőtáborban volt mind a négy gátas. Hazatérve első útjuk az egyesületi atlétikai pályára vezetett, ahol 12 fok és metsző északi szél fogadta őket. Suba László arcszínéről már messziről látszott, hogy Afrikából jött, de Luca – akinek bokasérülése teljesen meggyógyult – olyan fehér volt, mint korábban. De miért nem olyan szép barna, mint az edzője?
– Azért – válaszolta Luca –, mert Laci bá’ még a naptól is óvott bennünket.
Aztán Laci bá’-t kérdeztem, miért nem mennek fedett helyre, még megfáznak az afrikai meleg után… – Nincs kedvem lemenni a futófolyosóba – válaszolt. Évekkel ezelőtt ígéretet kaptunk arra, hogy fedett atlétikai csarnokot kap Debrecen, de legalábbis felújítják az ócska futófolyosót. Aztán most se csarnok, se felújított folyosó.
Lám, ilyen akadályokkal is meg kell küzdeniük a gátfutóknak. De ahogy ismerjük őket, ez sem jelenthet gondot. A hamarosan kezdődő szabadtéri idényben bizonyára ismét hallunk róluk.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!