Fiatalon is jók, és ez még csak a kezdet

Ha minden csapatsportágban olyan gazdag aranytartalékot tudnánk felhalmozni, mint a női kézilabda utánpótlásában, akkor hosszú évekre kalkulálhatnánk érmeket a különböző világversenyekről. Tavaly a junior-vb-t, az elmúlt hétvégén pedig a junior Európa-bajnokságot nyerte meg a magyar női kézilabda-válogatott. Az okok között kutakodva több szempont is felvetődött.

Kácsor Gréta junior szinten meghatározó volt a válogatottban, Dániában még nem mutatta meg a valós tudását Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport

Nehéz nem észrevenni, hogy a taotámogatás bevezetése óta több mint ötszörösére emelkedett az igazolt kézilabdázók száma az országban, 2010-ben 15 ezren, ma már több mint nyolcvanezren kézilabdáznak az országban, így értelemszerűen nagyobb merítésből választhatnak a szakemberek.

Persze ez önmagában nem garancia a sikerre, a helyzet jóval összetettebb. A kézilabda-szövetség női szakágért felelős alelnöke, a korábbi Bajnokok Ligája-győztes kapus, Pálinger Katalin szerint kulcskérdés, hogy a fiatal, már junior korban is számításba vett magyar játékosok rendszeresen szerepelnek az NB I-es felnőttcsapatokban. A tavalyi és az idei győztes gárda tagja, Kácsor Gréta és az Eb legjobb védőjének választott Kuczora Csenge meghatározó tagja a Vác együttesének. „Nem mindegy, hogy a fiatalok tízgólos vezetés után állnak be csereként egy már agyonnyert mérkőzésen, vagy szoros meccseket játszhatnak rendszeresen” – indokolt Pálinger.

Kácsor Gréta (fehérben) bekerült az Európa-bajnokság all star csapatába
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Golovin Vlagyimir junior Eb-győztes gárdájából Tóth Nikolett már bemutatkozott a Ferencváros színeiben, ahogy Bánfai Kíra is. A Fradi egyébként is előszeretettel alkalmazza a fiatalokat, többek között a tavalyi vb-t nyert válogatott meghatározó tagját Háfra ­Noémit (aki tavaly győztes gólt lőtt a németek ellen a felnőtt Eb-középdöntőben) és Klujber Katrint. A sor folytatható, minőségi alapanyagból jól állunk. „Nincs eredménykényszer, ha csak az elődöntőben jutottak volna a lányok, azt is elfogadtuk volna.

A hosszú távú cél a legfontosabb: minél több játékost adni a felnőttválogatottnak. Ebből a szempontból nyugodt vagyok. Kim Rasmussen szövetségi kapitány bátran épít a fiatalokra, és a jelenlegi felnőttkerettagok nem dőlhetnek hátra, mert sorban állnak mögöttük a náluk is fiatalabb tehetségek” – mondta a szakmai alelnök.

Megjósolhatatlan, mi lesz a mai fia­talokból, Pálinger a fizikai és a mentális felkészítésben lát előrelépési lehetőséget. A mostani sikereket az egységes szakfelügyeleti rendszer kiépítésére vezeti vissza. Jelenleg területi alapon szakemberek felügyelik a munkát, az edzők elektronikus naplót vezetnek, a leghatékonyabb tesztek, felmérések bevezetése és a szakszerű kiválasztás is lendített a képzési hatékonyságon.

„A mostani felnőttválogatott azért is lehet sikeres, mert több fiatal korosztály is képviselteti magát a keretben. Alacsony az átlagéletkor, én bízom benne, hogy a 2024-es olimpián érmes csapatunk lehet, a juniorként sikeres fiatalok akkorra fognak beérni, és szép eredményt érhetnek el” – fogalmazott Pálinger Katalin.

Hol vagytok, férfiak?

Amíg a női kézilabdázók sikert sikerre halmoznak, a férfiak utánpótlásfronton adósak a jó eredménnyel. A jelenleg is zajló férfi junior vb-n a magyar válogatott nehezen győzte le Bahreint, kikapott Brazíliától és Portugáliától. Ennél nagyobb baj, hogy az elmúlt években kis túlzással kivételével egyetlen nemzetközi klasszist sem sikerült felnevelni. „A női szakágban egységes utánpótlás-nevelési struktúra működik. Vácon a korábbi fradista edző, Németh András dolgozik, az MTK edzője a jelenlegi utánpótlás-kapitány, Golovin Vlagyimir korábban a Ferencváros edzője, Elek Gábor pályaedzőjeként dolgozott, és a Nemzeti Kézilabda Akadémián is egységes a képzés” – mondta a szövetség szakmai igazgatója, Zsiga Gyula. Hozzátette, a nők hamarabb érnek, 18-19 éves korban már kész játékosok, a férfiak később, 22-23 évesen. A férfiaknál jóval nagyobb a konkurencia, több BL-győzelemre esélyes csapat van a mezőnyben, a magyar fiatalok alig-alig játszanak a klubjaikban, olykor megreked a fejlődésük, és ezen is feltétlenül változtatna a szövetség.