Újév napján, 77 éves korában meghalt David Stern, az NBA nyugalmazott igazgatója.
Egy nyugdíjas ligaigazgató? És erről miért írunk egy magyar napilapban? – kérdezhetné joggal az olvasó, csakhogy nem akárki távozott el az élők sorából, hanem a kosárlabda, sőt az egyetemes sport világának egyik legnagyobb hatású vezetője.
Már a funkció meghatározásánál is bajban vagyunk, mert ugye Stern 1984 és 2014 között a „commissioner” posztját töltötte be a Nemzeti Kosárlabda-szövetségben, ami nagyjából az atyaúristen szinonimája ebben a kontextusban, egy személyben ő volt az elnök, a főtitkár és az ügyvezető igazgató. Minden döntés rajta ment keresztül, mindent ő hagyott jóvá, és csak jót húzott ebben a kalandos három évtizedben.
Amikor Larry O’Brien utódjaként pár hónappal a Los Angeles-i olimpia előtt hatalomra került, az NBA még csak egy volt a sok amerikai profiliga közül. És amikor 2014-ben átadta a váltóbotot az általa kiválasztott utódnak, Adam Silvernek, a sportvilág alighanem legjövedelmezőbb és az NFL-lel, valamint az UEFA-val együtt a legnagyobb pénzeket megmozgató, legnagyobb profitot termelő üzleti vállalkozását hagyta örökül maga után. Az ESPN tévécsatorna nekrológjában négy jelzőt használ a manhattani szatócs fiából lett ügyvédre, majd sportbeli topmenedzserre: látnok, problémamegoldó, zsarnok és forradalmár.
Mind a négy találó. Látnok, mert már 1984-ben vizionálta a XXI. század topligáját, amelyben 108 nemzet fiai pattogtatják a labdát, és amelynek mérkőzéseit ma már 215 országban sugározzák. Problémamegoldó, mert 1989-ben nem restellt négy órát várakozni Pekingben a kínai állami televízió elnökének előszobájában, mire bejutott hozzá. Akkor még ingyen adta a hatalmas országnak a közvetítési jogokat, jelenleg Kína már 1,5 milliárd dollárt fizet öt évre a lehetőségért. Zsarnok, mert négy alkalommal törte le vaskézzel a magasabb bérért sztrájkoló játékosok lázadását, és vezette be a zakós dresszkódot a hiphopkultúrában felcseperedett, milliomos fekete sztárok ligájában. És forradalmár, mert elküldte a Dream Teamet a barcelonai olimpiára, ezzel új dimenzióba helyezve szeretett sportágát.
Egy szóval: zseni volt.
