Köszönik, de egyelőre kivárnak

A csütörtökön közzétett kormányrendelet értelmében a sportszervezetek egyoldalúan csökkenthetik a labdarúgók és edzőik havi juttatásait, legfeljebb hetven százalék mértékben. Több NB I-es labdarúgócsapat vezetője díjazza a jogalkotó segítő szándékát, de még nem akar „keménykedni”, hiszen így milyen alapon várhatná el ezek után az érdekeiben sértett sportolójától, hogy az megszakadjon a pályán a klubjáért.

Az biztos, hogy a Groupama Aréna gyepszőnyegén nem múlhat a folytatás Fotó: MTI/Jászai Csaba

A külföld előbb ébredt: egymást követték a hírek, hogy melyik sztárklub hogyan egyezett meg a játékosaival, mennyivel csökkentik a fizetéseket a járványveszély idejére. A Juventusnál például a futballisták négyhavi bérükről mondtak le, a Barcelonánál hetven százalékkal vágták meg a labdarúgók pénzét, de itthon egy ideig a tanácstalanság uralkodott. A Diósgyőr törte meg a jeget, megegyezett a játékosokkal és a szakmai stáb tagjaival a fizetések harmincszázalékos csökkentéséről, majd követték a példát többen is, például a Ferencváros, a Mol Fehérvár, a Debrecen és a Zalaegerszeg, ám ezeknél mindössze húsz százalékról szól a megállapodás.

A kormány mára rendeletet alkotott erről a kérdésről, és ettől fogva nem muszáj alkudozniuk a feleknek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében, a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet a munkaviszonnyal vagy megbízási jogviszonnyal foglalkoztatott hivatásos labdarúgó vagy sportszakember rendszeres havi díjazását egyoldalúan csökkentheti legfeljebb hetven százalékkal, és a veszélyhelyzet lejártával vissza kell állítani az eredeti szintre.

Mindez nemcsak a futballistákra, hanem az úgynevezett látványcsapatsportban szereplő sportolókra és az ott dolgozó szakemberekre is vonatkozik azzal a különbséggel, hogy esetükben a kormány nem határozta meg a csökkentés maximumát.

A futballban a tulajdonosok és a játékosok közötti nagy ellentétekről az élvonalból nem érkeztek hírek. A Ferencvárosnál egy meg nem nevezett labdarúgó nem ment bele a fizetése csökkentésébe, a másodosztályú Siófoknál a csapat egésze visszautasította a tulajdonos ajánlatát, békésen zajlott viszont az egyeztetés Debrecenben, ahol információnk szerint mindenki a fizetése húsz százalékáról mondott le átmenetileg. Róka Géza ügyvezető lapunknak ezért csak ennyit mondott:

– Nálunk ez a kérdés közös megegyezéssel lezárult. Újpesten viszont nem, hiszen még el sem kezdődött. A lila-fehér klub kilóg a sorból, a járvány óta még nem nyúltak hozzá a játékosok fizetései­hez. – Mi elsősorban azért helyezkedtünk várakozó álláspontra, mert még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán folytatódhat-e a bajnokság. Valószínűnek tartom, hogy erről egy-két héten belül dönt az MLSZ. Az Újpest FC pedig ennek ismeretében dönt az esetleges bércsökentésről, illetve arról, hogy kívánja-e érvényesíteni a kormányrendeletben megfogalmazott lehetőséget – fogalmazott Berta Csaba ügyvezető.

Az biztos, hogy a Groupama Aréna gyepszőnyegén nem múlhat a folytatás
Fotó: MTI/Jászai Csaba

A lila-fehérhez hasonlít a paksi zöld-fehérek véleménye.

– Azt hiszem, a rendeletnek az egyesületek túlnyomó többségénél addig nincs gyakorlati jelentősége, amíg az MLSZ befejezettnek nem nyilvánítja a 2019–2020-as bajnokságot – mondta lapunknak Haraszti Zsolt, az NB I-ben a már kieső helyen álló ZTE-vel azonos pontszámmal a tizedik helyet elfoglaló Paksi FC ügyvezetője. – Az élvonalban szerintem mindenhol megvan a jelenleg zajló, pontosabban most szünetelő bajnokság anyagi fedezete, a gondok a következő idény pénzügyi megalapozásánál kezdődnek. Ha ugyanis hamarosan bejelentik, hogy három, négy vagy hat hét múlva folytatódik a pontvadászat, és mi hetven százalékkal csökkentjük a fizetéseket, akkor hogyan tüzeljem fel a játékosaimat? Elveszem a jövedelmük döntő részét, és akkor még várjam el tőlük, hogy megszakadjanak a klubért? Ilyesmi biztosan nem lesz Pakson.

Sallói István, a ZTE sportigazgatójának véleménye zene a játékosok füleinek. A sportvezető is nehezen tudja elképzelni, hogy az érdekeiben sértett labdarúgó felszántsa a pályát, és hő­siesen harcoljon a klubszínekért, miután levettek a fizetéséből. Ellenben ha mégsem tud folytatódni a bajnokság, akkor nem lesz más választása a kluboknak, mint a kármentés, így kénytelenek lesznek hozzányúlni a fizetésekhez.

Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója is úgy véli, ha erődemonstrációt alkalmazna, és a rendelet adta lehetőséget kihasználva elvenné a játékosai fizetésének hetven százalékát, akkor ez az intézkedés visszaütne. – Tényleg nem várhatnám el tőlük, hogy megfeszüljenek a klubszínekért. Ezért úgy értelmezem ezt az intézkedést, hogy odadobták a labdát a klubok térfelére, legyen az övék a felelősség. Mi eddig nem csökkentettük egy fillérrel sem a játékosbéreket. Már csak azért sem, mert nálunk vannak, akik 275 000, 340 000 forintot keresnek, és ha tőlük elvennénk a hetven százalékot, akkor még a minimálbért sem érné el a javadalmazásuk. A sportigazgató különben a jelenlegi állapotot a lehető legrosszabbnak tartja. – A bizonytalanságnál az is sokkal jobb lenne, ha az MLSZ azonnal véget vetne a bajnokságnak, akár hirdetne végeredményt, akár nem. A jelenlegi helyzetben képtelenség tervezni a jövőnket.

Megkérdeztük a diósgyőrieket is, akik április elején, elsőként reagálva a járványügyi veszélyhelyzetre, harmincszázalékos bércsökkentést jelentettek be. A klub vezetősége továbbra is figyelemmel követi, hogy a kialakult gazdasági válság milyen hatással lehet a DVTK működésére.

Két terv létezik a szezon befejezésére

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) két forgatókönyvet dolgozott ki a nemzetközi kupasorozatok befejezésére, emellett azt szeretné, ha a nemzeti bajnokságokat minél több országban befejeznék. Mindkét terv szerint a nemzeti sorozatok indulnának hamarabb, de az egyikben azokkal párhuzamosan folytatódna a Bajnokok Ligája és az Európa-liga, míg a másik forgatókönyv szerint hagynák befejezni a nemzeti bajnokságokat, majd augusztusban kerülne sor a BL és az El végjátékára. A szövetség nyomatékosította: a tagországoknak arra kell törekedniük, hogy befejezzék a hazai bajnokságokat és kupákat. Emellett iránymutatásokat dolgozott ki annak meghatározására, miként kell döntést hozni a következő szezon nemzetközi szereplői­ről, amennyiben valahol nem tudják befejezni az idényt.

Döntés született a kompenzációs díj folyósításáról is: az UEFA a selejtezők vége előtt elutalja a válogatott játékosokat foglalkoztató kluboknak járó hetvenmillió eurós kompenzációs díjat, ezzel is segítve a koronavírus-járvány miatt több bevételtől elesett egyesületeket. Az UEFA eredetileg a pótselejtezők lejátszása után folyósította volna az összeget, de mivel az eredetileg márciusra kiírt Nemzetek Ligája-playoff párharcokat – köztük a bolgár–magyar mérkőzést – határozatlan ideig elhalasztották, a kontinentális szövetség előre fizetett.

Még nem élnek a lehetőséggel

Kosárlabdában már március közepén eredményhirdetés nélkül véget vetett a bajnokságnak a szövetség, amely arra kérte a klubokat, hogy közös megegyezéssel zárják le az anyagi kérdéseket. Bodnár Péter főtitkár szerint ez mindenhol meg is történt. A sportágban – különösen a légiósok esetében – ritka a több évre szóló szerződés, ezek többnyire egy idényre szólnak. Ezért a megállapodások már lassan egy hónapja megszülettek, amit segített az is, hogy a nemzetközi szövetség, a FIBA mellett működő döntőbizottság úgy határozott, hogy az úgynevezett garantált szerződések garanciája a járványra nem érvényes, tehát a kluboknak nem kell kifizetniük az idény befejezésének eredetileg tervezett időpontjáig a nyáron kialkudott béreket. Bodnár Péter lapunknak elmondta, mivel mindenütt sikerült a feleknek a közös teherviselés jegyé­ben megállapodniuk, nincs miért élni a kormányrendeletben adott lehetőséggel.

A vízilabda ob I-ben a május 11-re ígért elnökségi döntést várják, amely határoz a bajnokság esetleges folytatásáról vagy lezárásáról. A klubok egyelőre nem élnek a tegnapi kormányrendelet adta felhatalmazással, a címvédő FTC-Telekomnál pedig – ahogy azt Kubatov Gábor klubelnök a minap hangsúlyozta – a kézi- és vízilabdázóknál még folynak a tárgyalások.

– Mi már megállapodtunk a játékosainkkal, csekély mértékű fizetéscsökkentést alkalmazunk – mondta Szécsi Zoltán, az Egri Vízilabda Klub elnöke. Szolnokon abból indulnak ki, hogy a határozott idejű szerződésekben foglaltakat ki kell fizetni; ha nem, akkor csakis közös megegyezés alapján képzelhető el módosítás. – Hiába a kormányrendelet, mi nem akarunk egyoldalúan diktálni a játékosainknak – mondta Kovács István szakmai igazgató. – Mi már túlvagyunk a fizetéscsökkentésen, aki sokat keresett, az sokkal járul hozzá a közteherviseléshez, aki kevesebbet, az kevesebbel, aki pedig nagyon keveset, annak nem nyúltunk hozzá a béréhez. Mi ezt rendelet nélkül is megoldottuk. Amivel valójában egy fegyvert adtak a kluboknak, tudniillik ezentúl már minden következmény nélkül fel lehet bontani bárki szerződését. Nálunk a játékosok márciusban kapták meg az utolsó teljes fizetésüket, utána már csak a csökkentet kapják.

A Magyar Kézilabda-szövetség április 9-én lefújta a 2019–2020-as szezont, ám a nemzetközi kupameccsek folytatásáról még nem határozott a sportág európai vezető szerve. Információink szerint ma eldőlhet a Bajnokok Ligája lebonyolításának sorsa, és a Mol-Pick Szeged férfi csapatának vezetői ettől teszik függővé, miként élnek a kormányrendeletben foglalt lehetőségekkel. Győrben szintén az EHF állásfoglalására várnak, Bartha Csaba, a Győri Audi ETO KC klubelnöke elismerését fejezte ki a sportot továbbra is kiemelt stratégiai ágazatként kezelő kormányzatnak az újabb segítségért. A Bajnokok Ligája-győztes klub költségvetésének lehetséges változásairól májusban születik döntés.