Paragi kidobta a gerelyt a világból

Bár akkoriban egy rosszindulatú vicc is járta, miszerint a tatai edzőtábor takarítónője belekortyolt Paragi Ferenc kulacsába, és utána harminc méterre dobta el a seprűjét, a csepeli gerelyhajító napra pontosan negyven éve jegyzett 96,72 méteres világcsúcsa kitörölhetetlen az atlétika történetéből. Az űrléptékű eredmény egy kisebb versenyen született Tatán, de Paragi egy hónap múlva Walesben is 96 méter fölé küldte a gerelyt, és az is tény, hogy abban az évben több doppingellenőrzésen esett át.

Hiába volt esélyes Moszkvában, az olimpia balul sült el számára Fotó: MTI/Németh Ferenc

Hiába volt esélyes Moszkvában, az olimpia balul sült el számára
Fotó: MTI/Németh Ferenc

– Csak magamról beszélhetek, és nem tudom, hol a határ. Ugyanez a mozgássorozat jó időben, kedvező ellenszélben még nagyobb dobást eredményezhet. Azt feltétlenül bizonyítani akarom, hogy nem volt kicsúszott eredmény ez a 96,72 – szögezte le.

Nos, bizonyította, egy hónap múlva Walesben 96,20-at dobott. A nyáron, a moszkvai olimpián Paragi a selejtezőben 88,76-tal a harmadik legjobb volt, a döntőben viszont csak 79,52-ig jutott, ezzel tizedikként zárt. Németh Miklós címvédőként 82,40-nel a nyolcadik helyen végzett, az aranyat 91,20-szal a szovjet (lett) Dainis Kula vitte el. Paragi a selejtezőbeli eredményével bronzérmes lett volna, ám már a kiutazás előtt térdproblémákkal küszködött, és ez a döntőben visszaütött. Az olimpia után több műtéten esett át, majd 1981-ben ismét 88 méter fölé jutott, de tudat alatt benne maradt a félelem az újabb sérüléstől, és már képtelen volt tökéletesen végrehajtani a dobásokat. Kedvtelésből azonban még tovább dobálta a gerelyt, és 1993-ban negyvenévesen ezüstérmes lett a magyar bajnokságon.

Egy későbbi interjúban a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, hogy a moszkvai olimpián a döntőben erős fájdalmat érzett a térdében, a történtek azóta is fájnak neki, és az a felvetés sem hozta ki a béketűrésből, hogy egyesek szerint azért szerepelt gyengébben, mert „elfogyott a koksz ereje”.

– Én is hallottam ilyen hülyeségeket. 1976-tól bevezették a doppingellenőrzéseket, és a montreali olim­pián én voltam az első magyar sportoló, aki doppingvizsgálaton esett át. 1980-ban is sokszor ellenőriztek, és akkor még nem voltak csodaszerek, ha kokszoltam volna, akkor lebukom. És a versenyzés befejezése után összementem volna, mint egy léggömb. Hála istenek a hatvanhoz közel is jó erőben vagyok – nyilatkozta 2012-ben az akkor már testnevelő tanárként dolgozó Paragi Ferenc, akinek a világcsúcsa több mint három évet élt, az amerikai Tom Petranoff 1983-ban javította meg 99,72-re. Majd 1984-ben jött a keletnémet Uwe Hohn 104,80 méteres dobása, és ezután megváltoztatták a szert – előrébb került a súlypontja –, hogy ne szülessenek ilyen nagy eredmények; az addigi gerely kinőtte a stadionokat. Paragi Ferenc már nincs köztünk, 2016-ban, 62 éves korában szívinfarktusban elhunyt; atlétikában pedig olimpiai számban legutóbb az a bizonyos negyven évvel ezelőtti nap hozott magyar világcsúcsot.