Már pattog a labda az északi birkák között a szigeten

Feröer Islands, a helyi nyelven Føroyar, magyarul Juh-szigetek. Közigazgatásilag Dániához tartozó szigetcsoport az északi Atlanti-óceánban, 52 000 lakossal, és több ponton is a magyarhoz kapcsolódó futballtörténelemmel. Ki ne emlékezne a 2016-os tórshavni 0-0-ra vb-selejtezőn, amely Bernd Storck bukásához vezetett?! Ma két hónap után újraindul a feröeri futballbajnokság, a Betri Deildin!

Ch. Gáll András
2020. 05. 09. 9:42
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

LABDARÚGÁS

A tízcsapatos feröeri élvonal küzdelmeit március 8-án szüntették be, mondanunk sem kell, a koronavírus feltűnése miatt. A 18 szigetből álló országban ahogy regisztrálták az első pozitív eseteket, azonnal lezárták a bajnokságokat, beszüntették a tanítást és a vendéglátó, valamint a szórakozóhelyeket is bezárták. Összesen három labdarúgónál mutatták ki a koronavírus jelenlétét, és összességében 187-en fertőződtek meg bizonyítottan a koronavírus által, akik közül 186-an már meg is gyógyultak.

Hihetetlen fegyelmezettséggel fogtak hozzá a pandémia felszámolásához. Ha valaki tüneteket észlelt magán, autóval el kellett mennie az illetőnek az orvoshoz, de nem szállhatott ki a járművéből, ott csinálták meg neki a tesztet, amelynek 48 órán belül megkapta az eredményét. Ha pozitív lett, 15 napos házi karanténba kellett vonulnia az illetőnek, s ha rosszabbodott az állapota, kórházba szállították. Az embereknek nem tiltották meg a kijárást a szabad levegőre, de a távolságtartás működött, méghozzá roppant szigorúan. Így sikerült mára megfékezni a járványt úgy, hogy egyetlen halálos áldozat sem volt! És úgy, hogy a teljes lakosság, tehát az 52 000 ember húsz százalékát tesztelték.

A labdarúgók négyes csoportokban kezdték meg az edzéseket, de mindig ugyanaz a négy, hogy pozitív teszt esetén ne keveredjenek az emberek. Aztán tízfősre növelték a létszámot, április 20-tól pedig már teljes létszámban edzenek együtt a csapatok.

A mérkőzéseket ma zárt kapuk mögött rendezik meg, csapatonként 18 játékos, tíztagú technikai személyzet (edzők, orvos, masszőr, stb.), hat labdaszedő és 10-15 mentős, egészségügyi, tévés, újságíró lehet jelen a stadionokban. A gólöröm megengedett, tilos köpködni és orrot fújni.

Gángó András a feröeri válogatott kapusedzője – amellett a norvég Tromsø csapatánál is a kapusokkal foglalkozik –, így van rálátása az ottani viszonyokra.

– Két éve kerültem a feröeri U21-es válogatottól a nagyválogatotthoz kapusedzőnek, Håkan Ericson, a tavaly kinevezett svéd nemzetiségű szövetségi kapitány – aki 2015-ben a svéd válogatottal megnyerte az U21-es Európa-bajnokságot – ragaszkodott hozzám – mondta lapunknak a 36 éves sportember, aki tavaly vonult vissza, és jelenleg Tromsøben tartózkodik, távol családjától, három kisgyermekétől. – Úgy vártuk már a feröeri bajnokság újrakezdését, mint a Messiást, itt, a norvég tévében folyton az 1999-es Manchester United–Bayern München BL-döntőt ismétlik, Solskjaer gólja már a könyökünkön jön ki. De ma este három meccset is láthatunk, mert a norvég TV 2 megvette a feröeri bajnokság mérkőzéseinek közvetítési jogait. Amúgy itt, Norvégiában tavaszi-őszi rendszerű a bajnokság, júniusban kezdődik az első osztály küzdelemsorozata, júliusban pedig az NB II-én, sajnos, mi tavaly kiestünk, és a másodosztályban szereplünk, de vissza akarunk kerülni.

Gángó arról is beszélt, hogy az utóbbi hónapban már csak három pozitív esetet regisztráltak Feröeren, azokat is három beutazónál, szóval, sikerült leküzdeni a járványt.

– Itt, Tromsøben, a sarkkörön túl is jól állunk, már kinyitottak az éttermek, sőt, volt olyan kocsma, amely be sem zárt, mert tudták tartani a vendégek között az előírt távolságot. Amúgy még hideg van, mindenütt magasan áll a hó, de ez még mindig jobb, mint a feröeri klíma, ott az év 365 napjából 300-on esik az eső. A családot február óta nem láttam, nagyon hiányoznak már, és adminisztratív akadálya nem is lenne a hazautazásnak, csakhogy olyankor 15 napig házi karanténban kellene maradnom, majd a visszatérésem után ugyancsak tizenöt napig nem mehetnék ki a lakásból, és ez nem férne bele a munkámba. Szóval, nagyon tele van már a hócipőnk a koronavírus-járvánnyal...

Nincsenek egyedül ezzel...

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.