Ha Sós Csaba kéri, akkor mégis jönnek

Rendhagyó, mi több, enyhén abszurd szezont zár le a Négy Nemzet Versenye nemzetközi úszóviadal.

Végül Jakabos Zsuzsanna és a győriek is rajtkőre állnak Fotó: MTI/Illyés Tibor

Rendhagyó, mi több, enyhén abszurd szezont zár le a péntektől vasárnapig a Duna Arénában sorra kerülő Négy Nemzet Versenye nemzetközi úszóviadal.

Márciusig úgy nézett ki, csúcsra járatják magukat legjobbjaink, és a júliusban kezdődő tokiói olimpián kerülnek formájuk tetőpontjára. Aztán beütött a koronavírus, lezárták az országot, sőt gyakorlatilag az egész világot, és csak bő egy hónapja szüntették meg hazánkban a veszélyhelyzetet, s indulhatott újra – óvatosan – a sportélet is.

A hosszú kényszerpihenő, az uszodák szigorú zárvatartása alaposan visszavetette az úszókat. Hogy mennyire, azt úszója válogatja, de hogy pillanatnyilag egyikük sincs csúcsformában, az borítékolható. Nyilván a külföldi vendégek – az osztrákok, a lengyelek és a csehek – sem.

A mieink közül a 200 méter pillangó aktuális világbajnoka, Kapás Boglárka a múlt heti tesztversenyen megjavította saját legjobb eredményét 50 és 100 méter pillangón, de már a hosszabb távokon nincs meg a felkészültsége a jó időkhöz. Ugyanez a helyzet ugyanezen szám férfi világbajnokával és világcsúcstartójával, Milák Kristóffal, aki például 100 méter gyorson 49,5-öt repesztett – kézi időméréssel –, főszámában viszont világrekordjától, az 1:50,73 perctől hét másodperccel elmaradt.

Végül Jakabos Zsuzsanna és a győriek is rajtkőre állnak
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Selmeci Attila, Milák edzője talán még versenyzőjénél is jobban várja a margitszigeti erőpróbát.

– Legutóbb február elején versenyeztek ezek a srácok, egy kisebb belgiumi viadalon, közben eltelt majdnem fél év – mondta a szakember. – Ezeknek az úszóknak az életében soha nem volt még ilyen hosszú versenyszünet, ez főleg Milák Kristófnak volt rettenetes, akinek lételeme a versenyzés, hiszen a megméretéseken látja visszaigazolva a gyilkos edzések értelmét. Láttam, persze hogy láttam rajta a kényszerszünet alatt a motivációvesztés, a kilátástalanság, már-már a depresszió jeleit, és meg kell mondanom, életem egyik legnehezebb edzői feladata volt ezekben a hetekben tartani benne a lelket. Több mint hat hétig nem volt lehetőség az úszásra, és hiába próbáltunk összeállítani szárazföldi gyakorlatsorokat, az úszást csak úszással lehet modellezni.

A rutinos edző nem remél kirobbanó időket zseniális tanítványától.

– Azért jobb időeredményekre számítok Milák Kristóftól, mint a múlt héten: 100 méter gyorson 49 másodperc elejét, 100 méter pillangón 51,6 körül. A gond a kétszázas számokkal lesz, gyorson azért 1:48-on belüli időt várok, pillangón pedig 1.54 körülit. Egyre jobban kezd visszatérni az életkedve, kezd ráhangolódni az úszásra. Ha most megússza ezeket az időket, én elégedett leszek, és kijelenthetem: átvészeltük! Amikor kitört a járvány, én úgy gondolkoztam, menteni kell, ami menthető, aztán augusztus végén megkezdhetjük a konkrét olimpiai felkészülést! Utólag már elmondhatom, az is felmerült, hogy erre a nyárra teljesen elengedjük az úszóinkat, és csak szeptemberben kezdjük el az edzéseket, de ennél súlyosabb hibát el sem követhettünk volna.

Gyakorlatilag mindenki ott lesz a Széchy Tamás Uszodában a hazai menők közül, a győriek is – Jakabos Zsuzsanna, Szabó Szebasztián és társaik –, pedig úgy volt, hogy ők inkább otthon rendeznek egy versenyt.

– Az a verseny meglesz, de pénteken egy napra feljövünk Pestre, mert Sós Csaba szövetségi kapitány megkért bennünket, és az ő kérését nem hagyhatjuk figyelmen kívül – mondta Petrov Iván, a Győri Úszóklub vezetője. – Igaz, hogy elég sokba kerül feljönni egy napra a fővárosba, de olyan a viszonyunk a kapitánnyal, hogy nem mondhattunk nemet, nekünk is érdekünk, hogy jól sikerüljön a Négy Nemzet Versenye. Ugyanúgy közepes időkre számítok, ahogy Selmeci kolléga, de most nem ez a lényeg, hanem hogy versenyezzenek Szabó Szebasztiánék.