Az izlandi álmok őrzője, aki egyben rendező és Messi rémálma

A 72-szeres izlandi válogatott kapus, Hannes Þór Halldórsson nemcsak menő filmrendező, hanem valóban filmekbe illő a pályafutása is. Bemutatjuk az elmúlt négy év izlandi futballcsodájának egyik főszereplőjét, akinek a kapuját be kellene vennie a magyar csapatnak az Európa-bajnoki pótselejtezőn csütörtökön.

Soccer Football - World Cup - Group D - Argentina vs Iceland - Spartak Stadium, Moscow, Russia - June 16, 2018 Iceland's Hannes Por Halldorsson celebrates their first goal REUTERS/Albert Gea - RC17DDBE9D50 Fotó: Albert Gea Forrás: REUTERS

– Tizennégy és tizenkilenc éves kor között a srácok az utánpótlás-válogatottakban játszottak, de én ebben az időszakban egyetlen mérkőzésen sem léptem pályára, semmilyen csapatban sem. Azzal töltöttem az időmet, hogy kisfilmeket készítettem, és mindent beleadtam – emlékezett vissza Hannes Þór Halldórsson, az izlandi kapus, aki a 2018-as világbajnokságon kivédte Lionel Messi tizenegyesét.

Halldórsson Izland egyik hőse volt a 2018-as vb-n Fotó: Albert Gea / REUTERS

Izlanddal és a futballjával kapcsolatban a „csoda” kifejezés el van koptatva, de Halldórsson története valóban meseszerű. Minden valószínűség szerint a Magyarország elleni meccsen is ő védi az izlandiak kapuját csütörtökön, ahogyan tette azt a 2016-os Európa-bajnokságon és a két évvel ezelőtti vb-n is.

Pedig 14 évesen lényegében hamvában holt a futballkarrierje.

Izland gazdag országnak számít, ahol átszámítva még egy átlagos hajvágásért is tizenötezer forintot kérnek el, de az 1984-ben született Halldórsson a főváros, Reykjavík délkeleti külvárosában, Breidholtban nőtt fel, amely tipikus munkáskörzet volt. Az apja futballozott, de 19 éves korában feladta a játékot, és neki köszönhető, hogy a fiú végül nem tette meg ugyanezt.

Halldórsson hatévesen az ország legnagyobb csapatában, a KR-ben kezdett edzeni, azonban amikor tizennégy volt, egy snowboard-balesetben kificamodott a válla, ami miatt nem tudta folytatni. A következő néhány évben ötször kísérelte meg a visszatérést, de hiába. – A sérülés összetörte az álmaimat, és végül 19 évesen megműtötték a vállamat – árulta el Halldórsson, aki egy évvel később csak édesapja unszolására próbálkozott meg újra a játékkal. Persze több mint öt év kihagyás után már inkább filmrendezőnek készült, mint labdarúgónak. Az is lett belőle, mármint rendező, de erről később.

A tévé is megörökítette a bénázását

A visszatéréssel a harmadosztályú Leiknirnél próbálkozott, amelynek pályája mindössze néhány perc sétára feküdt a szülői otthontól Reykjavíkben. – Be voltam rozsdásodva, és meg is híztam – emlékezett vissza Halldórsson, aki ennek ellenére lehetőséget kapott.

Hogy mennyire nem gondolta komolyan a visszatérést, jól jelezte, hogy miután felvették a főiskolára, az edzések helyett elutazott két hetet bulizni az Egyesült Államokba.

Ezután csak a cserék között jutott neki hely, de a Leiknirnek nagyszerű idénye volt, két meccsel a bajnokság vége előtt az első helyen állt. Ekkor a csapat kezdő kapusát kiállították, és eljött a nagy esély Halldórsson számára. Az utolsó előtti fordulóban a harmadik helyezett Vikingur ellen játszottak, és az a meccs olyan volt, mint egy döntő: ha nem kapnak ki, feljutnak, a vereség viszont szertefoszlathatta az álmokat.

Régen bénázott, de manapság nagy bravúrokra képes Fotó: Grigory Dukor / REUTERS

2004. szeptember 5-én Halldórsson élete első tétmérkőzésére készült, ami előtt felhívogatta a tévétársaságokat, aminek hatására és a heves eső ellenére két stáb forgatott a meccsen. Ilyen felvezetés után tragikusan sikerült a debütálása. Rendkívül gyenge volt lábbal, amit az ellenfél észrevett, és a kirúgásainál közel helyezkedett hozzá. A 88. percben megtörtént a baj: Halldórsson odapasszolta a labdát a rivális csatárnak, és a Vikingur belőtte a második gólját, amivel eldöntötte a meccset. A kapus teljesen összetört, kint volt a tévé, mindenki látta az óriási bénázását.

Klipeket, hangulat- és imázsvideókat rendez

Ezután a filmezés felé fordult, és az izlandi popvilágban szerzett nevet magának. Egy helyi lánycsapatnak, a Nylonnak készített klipet a „5 a Richter” című számához, de aztán apja hatására újabb esélyt adott a futballnak, amikor kezdődött az idény. A Leiknirnek már nem kellett, így 2005-ben a szintén harmadosztályú Aftureldingben futballozott. Nagyszerű teljesítményt nyújtott, majd a másodosztályú Stjarnanba igazolt, ahol először kapott fizetést, kétszáz fontot havonta, miközben egy filmprodukciós cégnél is dolgozott.

Komoly rendezőnek számít Izlandon, Halldórsson nevéhez fűződik Gréta Salóme és Jónsi „Never Forget” című dalának klipje, amely szerepelt az Eurovíziós Dalfesztiválon 2012-ben. Ezen kívül ő rendezte a 2018-as vb előtti hangulatfilmet, valamint az izlandi válogatott idén bemutatott új arculatához készült alábbi imázsvideót is.

Közben a másodosztálytól kezdve fokozatosan beindult a labdarúgó-pályafutása, kisvártatva az élvonalba igazolt, bajnokságot nyert, 2011-ben bekerült a válogatottba, és külföldön is kipróbálta magát, többek közt Hollandiában is védett. Először 2012-ben került rövid időre kölcsönbe a norvég Brann Bergenbe, amelyben az idén visszavonult Korcsmár Zsolt is a csapattársa volt.

Amikor Messi büntetőjét hárította

Legemlékezetesebb meccsét a 2018-as vb csoportkörében Argentína ellen játszotta Halldórsson, amikor kivédte Lionel Messi tizenegyesét és a bravúrjainak köszönhetően Izland 1-1-et ért el. – Rengeteg házi feladatot végeztem el, nagyon-nagyon sok Messi-tizenegyest tanulmányoztam – mesélte a kapus, akit a mérkőzés legjobbjának is megválasztottak akkor. – Sőt azokat a büntetőket is visszanéztem, amelyeket ellenem rúgtak, hogy megpróbáljam elképzelni, vajon Messi milyen mozgásra számít tőlem.

Majdnem biztos voltam abban, hogy abba az irányba rúgja majd, ahová végül rúgta.

Halldórsson 36 évesen jelenleg az izlandi Valur játékosa, és október 4-én védett legutóbb tétmeccsen, miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a találkozók, majd idő előtt be is szüntették a futballidényt a szigetországban. Ismerve a történetét, ennél nagyobb problémákon is túllendült már, de Szoboszlaiból talán nem készült fel annyira, mint Messiből.