– Tizennégy és tizenkilenc éves kor között a srácok az utánpótlás-válogatottakban játszottak, de én ebben az időszakban egyetlen mérkőzésen sem léptem pályára, semmilyen csapatban sem. Azzal töltöttem az időmet, hogy kisfilmeket készítettem, és mindent beleadtam – emlékezett vissza Hannes Þór Halldórsson, az izlandi kapus, aki a 2018-as világbajnokságon kivédte Lionel Messi tizenegyesét.
Izlanddal és a futballjával kapcsolatban a „csoda” kifejezés el van koptatva, de Halldórsson története valóban meseszerű. Minden valószínűség szerint a Magyarország elleni meccsen is ő védi az izlandiak kapuját csütörtökön, ahogyan tette azt a 2016-os Európa-bajnokságon és a két évvel ezelőtti vb-n is.
Pedig 14 évesen lényegében hamvában holt a futballkarrierje.
Izland gazdag országnak számít, ahol átszámítva még egy átlagos hajvágásért is tizenötezer forintot kérnek el, de az 1984-ben született Halldórsson a főváros, Reykjavík délkeleti külvárosában, Breidholtban nőtt fel, amely tipikus munkáskörzet volt. Az apja futballozott, de 19 éves korában feladta a játékot, és neki köszönhető, hogy a fiú végül nem tette meg ugyanezt.
Halldórsson hatévesen az ország legnagyobb csapatában, a KR-ben kezdett edzeni, azonban amikor tizennégy volt, egy snowboard-balesetben kificamodott a válla, ami miatt nem tudta folytatni. A következő néhány évben ötször kísérelte meg a visszatérést, de hiába. – A sérülés összetörte az álmaimat, és végül 19 évesen megműtötték a vállamat – árulta el Halldórsson, aki egy évvel később csak édesapja unszolására próbálkozott meg újra a játékkal. Persze több mint öt év kihagyás után már inkább filmrendezőnek készült, mint labdarúgónak. Az is lett belőle, mármint rendező, de erről később.
A tévé is megörökítette a bénázását
A visszatéréssel a harmadosztályú Leiknirnél próbálkozott, amelynek pályája mindössze néhány perc sétára feküdt a szülői otthontól Reykjavíkben. – Be voltam rozsdásodva, és meg is híztam – emlékezett vissza Halldórsson, aki ennek ellenére lehetőséget kapott.
Hogy mennyire nem gondolta komolyan a visszatérést, jól jelezte, hogy miután felvették a főiskolára, az edzések helyett elutazott két hetet bulizni az Egyesült Államokba.
Ezután csak a cserék között jutott neki hely, de a Leiknirnek nagyszerű idénye volt, két meccsel a bajnokság vége előtt az első helyen állt. Ekkor a csapat kezdő kapusát kiállították, és eljött a nagy esély Halldórsson számára. Az utolsó előtti fordulóban a harmadik helyezett Vikingur ellen játszottak, és az a meccs olyan volt, mint egy döntő: ha nem kapnak ki, feljutnak, a vereség viszont szertefoszlathatta az álmokat.
