Klasszis kézilabdázónk mentette meg a kőszegi Pietát

Civilben is maradandót alkot a kezével az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok korábbi balátlövő, Farkas Ágnes. A kézilabdasport korszakos klasszisa ma régiségeket, megkopott tárgyakat kelt új életre kőszegi műhelyében, és miután úgy érzi, a megannyi második hely miatt van még tennivalója a sportágban, fáradhatatlanul dolgozik a játék népszerűsítésén a nyugati határszélen. Farkas Ágnest a Nemzeti Sport kereste fel.

– Elnézve otthonuk míves tükör- és képkereteit, újjávarázsolt használati és berendezési tárgyait, nem nehéz megállapítani: a keze továbbra is ügyes.

– Régi hobbim a fúrás-faragás és a barkácsolás. Amikor abbahagytam a kézilabdát, szükségem volt valamilyen energialevezető napi elfoglaltságra. Miután akkoriban – jó tizenöt éve – rengeteg raklapom volt, elkezdtem a darabjaiból puzzle jellegű, jópofa képeket készíteni. A tevékenységemet raklap-artnak neveztem, és végül annyi kép jött össze, hogy még kiállítást is rendeztek belőlük Gyálon. Egy idő után a restaurálás kezdett el érdekelni; mostanság székeket, kanapékat, különféle fából készült tárgyakat próbálok megmenteni, megjavítani és új köntösbe öltöztetni.

– Azzal azért alaposan meglepte stábunkat, hogy Kőszeg több száz éves, fából készült Pietá-szobrának rendbe hozása is a munkái között van. Mi ösztönözte erre?

– Azon túl, hogy saját használatra készítek vagy a barátoknak javítgatok meg tárgyakat, szerettem volna a lakóhelyünk közösségének is adni valamit. Jó alkalmat kínált az 1700-as évekből származó szobor és a neki helyet adó kápolna felújítása. Az engedélyeztetési folyamat után bele is vágtam; végül egy évig dolgoztam vele, mert olyan rossz állapotban volt.

– Hogyan képzeljük el a mai, civil Farkas Ágnest: járja a piacokat, és értő szemmel kutatja az alapanyagokat, amelyekben meglátja a műalkotást?

– Szeretném, ha így lenne. Mindenesetre rendszeresen járok zsibvásárokra itthon és Ausztriában is, nézegetem a régi holmikat, és ha látok bennük fantáziát, felkarolom őket. Az alkotói folyamat kikapcsol és leköt, és nagyon jó érzés, amikor azt látom, hogy amit megálmodtam, az a kezeim között megvalósul.

– Valahogy úgy, mint egy bombagól vagy egy látványos passz annak idején?

– Pontosan. Az előkészítés és a végeredmény itt is, ott is fontos. Egyébiránt ami a kezeimet illeti: azok a hibák, amelyeket a labda okozott rajtuk, most egy kicsit zavarók.

Az NSO TV-nek adott interjúban Farkas Ágnes természetesen szeretett sportágáról is beszélt, a dánok elleni olimpiai bajnoki döntő is szóba került. A Nemzeti Sport pénteki számának Sportkrém című mellékletében megjelent cikk pedig itt olvasható el.