Külső körülményekre fogják a súlyemelés hazai eredménytelenségét

Áldásos hazai, ugyanakkor viharos nemzetközi környezetben igyekszik talpon maradni a magyar súlyemelés. Noha a feltételek itthon adottak a munkához, a sportág általános megítélése – mindenekelőtt a sorozatos doppingbotrányok miatt – egyre romlik, ami gátja a kitörésnek. Még nem dőlt el, a tokiói olimpián lesz-e magyar induló, erre a Rióban tizedikként végző Nagy Péternek van leginkább esélye, de a szövetség elnöke, Dobos Imre Mitykó Veronika kijutásához is reményeket fűz.

Meglehetősen kacifántos a súlyemelés tokiói kvalifikációja. Három periódusra bontható, s azokon belül is vannak úgynevezett arany, ezüst és bronz fokozatú versenyek. Minden versenyző esetében hat viadal – ebből három arany fokozatú – eredményét összesítik. Miként Haragos Attila, a magyar súlyemelők szövetségi kapitánya elmondta, az arany fokozatú versenyek szorzója 1,1, a másik kettőé 1,05, illetve 1.

A lényegre térve, jelen pillanatban egyik magyar emelő sem áll tokiói részvételre jogosító pozícióban.

– Nagy Péter eddig öt versenyen vett részt, momentán a huszadik a rangsorban. Az első tíz jut ki az olimpiára automatikusan, s mögöttük még a legjobb európai. Péter ezt célozhatja meg, ha jól szerepel az Európa-bajnokságon – adott helyzetjelentést Haragos Attila. A hangsúly nemcsak azon van, hogy „jól”, hanem azon, Nagy Péter szerepel-e egyáltalán az Eb-n, mert a koronavírus-járvány miatt még kérdéses, megrendezik-e a kontinensviadalt.

Hiú ábrándokat persze nincs értelme kergetni, Nagy Péter messze van a 2016-os formájától, amikor 420 kg-os összetett eredménnyel 10. lett a riói olimpián.

– A Covid alaposan megnehezíti a felkészülésünket. Tatán nem edzőtáborozhatunk, és a szövetség rákospalotai központjában is korlátozottak a lehetőségek, egyszerre csak kevesen lehetnek ott, ezért jobb híján mindenki önállóan, a klubjában készül a központilag egyeztetett felkészülés szerint – mondja Haragos Attila.

Ami érthető is, meg nem is, hiszen végső soron egyetlen versenyző, Nagy Péter felkészülésének a feltételeit kellene biztosítani.

Igaz, a szövetségi kapitány helyzetjelentését Dobos Imre elnök annyival egészítette ki, hogy szerinte Mitykó Veronikának is van esélye kijutni az olimpiára.

– Bár Mitykó Veronika már kiöregedett az U21-es korosztályból, remek eredményeinek köszönhetően meghívták az U21-es világbajnokságra, hogy ott versenyen kívül indulhat, s az eredményét hitelesítik és beszámítják az olimpiai kvalifikációba – tette hozzá Dobos Imre.

Haragos Attila bízik az utánpótláskorú versenyzőkben, ám immár másfél éves tapasztalat az, hogy a felnőttek közé érve a magyar emelők a nemzetközi porondon képtelenek számottevő eredményt elérni.

– Nem szükséges hosszasan magyarázni ennek az okát. A nemzetközi helyzet bizony nem túl kedvező.

A mi sportolóink úgy érezhetik magukat, mint amikor valakinek Trabantban ülve Ferrarival kell versenyre kelnie

– él plasztikus hasonlattal az elnöki tisztséget 2008 óta betöltő Dobos Imre.

Mi másra, mint a súlyemelés sorozatos doppingbotrányaira céloz. Ennek tetejébe a nemzetközi szövetséget, az IWF-et megrengette a korábbi magyar elnöke, Aján Tamás ellen indított – a büntetőjogi felelősséget is kilátásba helyező – vizsgálat. Az ügy következményeként a tokiói 196-tal szemben Párizsban már csupán összesen 120 súlyemelő kaphat kvótát.

– Inkább azt emelném ki, hogy a súlyemelés továbbra is ott van a játékok műsorán. Nem a súlyemelés az egyetlen klasszikus olimpiai sportág, amely veszít a pozícióból, a kajak-kenut is komoly csapás érte a múlt év végén – jegyzi meg Dobos Imre.

Az elnök elismeri, a hazai hátország is egyre fogyatkozik. – Jelenleg durván hatszáz igazolt versenyzőnk van.

El kell ismerni: a mai felgyorsult világban, a megjelent új sportágak mellett a súlyemelés vonzereje csökken.

Mi azzal biztatjuk a fiatalokat, hogy szorgalmas munkával itt viszont könnyebb betörni a legjobbak közé.

Dobos Imre a súlyemelés hazai támogatásával elégedett. – Nem panaszkodunk. Ugyan nem vagyunk sem kiemelt, sem taós sportág, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben ez talán így jó, mert az említett okok miatt nem tudnánk megfelelni a nagyobb eredménykényszernek. A költségvetésünk adatairól a sportállamtitkárság hivatott nyilatkozni, én azt mondhatom, mindenre van pénzünk, edzőtáborokra, utazásra, ruházatra egyaránt. Egyedül talán az a gond, hogy híján vagyunk magasan képzett szakembereknek. A javadalmazás viszont a képzettséggel arányos, ebből az ördögi körből kellene kitörnünk. Egyedül a korábbi szövetségi kapitány, Gyurkovics Ferenc élvezett kiemelt támogatást, ám ő nem kívánta meghosszabbítani a szerződését. Így is büszkék lehetünk arra, hogy minden olimpián volt magyar induló, nagyon bízom benne, nem lesz ez másként Tokióban sem. S ha végre kitisztul a sportág, akkor rajtunk is számon lehet kérni az eredményeket.

A dopping tehát egyszerre hátráltató és mentségre is okot adó tényező a magyar súlyemelésben.