Éppen a legjobb játékos nem jöhet a magyar válogatottba

Becze Tihamér, a magyar jégkorong-bajnokság 2020–21-es idényének legjobb játékosa, az aranyérmes Csíkszereda vezéregyénisége nincs ott az Ausztria és Fehéroroszország ellen készülő magyar válogatottban, s még csak nem is megérdemelt pihenőjét tölti, mert a román bajnokságban folytatódik neki az évad. Tudja, mit vállalt azzal, hogy a magyar válogatottat és Csíkszeredát választotta.

2021. 04. 14. 7:45
Becze Tihamér, a Csíkszereda és az egész liga legjobbja ünnepli a gólját Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Bajnoki cím, mellé az idény legponterősebb játékosa díj. Ön is úgy érzi, hogy a mostani a pályafutása legjobb idénye?

– A statisztika egyértelműen ezt mutatja. Jól ment a játék, ez igaz, mégsem érzem azt, hogy annyira kiemelkedően, a korábbi éveknél lényegesen jobban teljesítettem volna. Hálás lehetek a csapatnak, olyan szerepkörben játszottam, hogy tündökölhettem.

– Maszkos utcabál másfél méteres távolságtartással? YouTube-csatornán közvetített bankett? Netán egyéni videóüzenetek a szurkolóknak? Hogyan ünnepelték a bajnoki címet?

– Maszkban, másfél méteres távolságot tartva halk zene kíséretében. Legyen ez a hivatalos verzió… Romániában megyénként vannak járványügyi szabályok, Hargita megye, a Székelyföld szerencsére viszonylag jó helyzetben van, nálunk, ahogy egész télen, most is nyitva vannak az éttermek, kávézók és kocsmák. Először természetesen összejöttünk a csapattal, aztán baráti társaságban ünnepeltem. Így is jó volt, de azért nem az igazi, miként ez az egész idényről elmondható. Természetesen örülünk, hogy egyáltalán játszhattunk, de ilyenkor érzi az ember igazán a bőrén, hogy a sport tényleg a szurkolókért van.

– S ők melyik diadalnak örülnek jobban, avagy ki az első számú rivális, a Fradi, a Brassó vagy a Gyergyó?

– A Gyergyó elleninek a legnagyobb a hagyománya, a Fradi errefelé is népszerű, de hokiban elsősorban ellenfél, újabban viszont a Brassó a fő rivális. A Román Kupa döntőjében ők nyertek, a magyar bajnokságban mi, s még hátravan a román bajnokság.

– Mi igaz abból, hogy a Brassóban szereplő magyarokat árulóknak bélyegzik?

– Én is hallottam már ilyen véleményt, ami túlzás. Inkább örülni kell annak, hogy Brassóban is meghonosodott a jégkorong, így Erdélyben már három Erste-ligás csapat van, amiből a játékosok csak profitálnak. Minden játékosnak csak egy pályafutása van, ami ráadásul nem tart örökké, ha valaki jó ajánlatot kap, meg kell fontolni.

– Ha ön kapna Gyergyóból, akkor fontolóra venné?

– Értem a kérdést… Elég későn, tizenegy évesen kezdtem hokizni, s tizennégy évesen már Magyarországon játszottam. Büszke vagyok arra, Gyergyóban, Szárhegyen nevelkedtem, de hokiban nem alakulhatott ki igazán mély kötődésem a klubbal. Úgy szoktam mondani, inkább kék-fehér a vérem, mint piros-fehér, de természetesen örülök annak, hogy Gyergyóban is egyre fejlődik a klub, a hokiélet.

– És ha újra valamelyik magyarországi klub hívná?

– Nem szégyen fontolóra venni egyetlen ajánlatot sem. A télen például a német másodosztályba hívtak, de végül úgy döntöttem, hogy a járvány alatt nincs értelme váltani. Harmincéves vagyok, még négy-öt jó évem lehet a hokiban. Az sem kizárt, hogy maradok Csíkszeredában.

Hosszú távon pedig mindenképpen itt szeretnék élni. Már van egy kisfiam, szeretnénk még gyereket, vállalkozásba is kezdtem, s persze a gyökereim is ide kötnek.

– Miként éli meg, hogy miközben a válogatott edzőtáborozik, s Ausztriával, majd Fehéroroszországgal játszik felkészülési mérkőzést, ön nem lehet a többiekkel, mert a román bajnokságban kell folytatnia az idényt?

– Most nem olyan rosszul, mint amikor világbajnokságra készül a válogatott. Aki erdélyi csapatban játszik, az tudja, a román bajnokságot is vállalni kell, a Csíkszeredának ráadásul a román sportminisztérium a fő támogatója, ezért muszáj helytállni. Nehéz, persze hogy nehéz, sőt fárasztó. Előbb az alapszakaszból következik két kör, tizennégy meccs, majd az elődöntő és a döntő négy győzelemig. Május közepén ér véget az idény. Tényleg kimerítő.

– S ha lenne világbajnokság?

– A másodedzőnk, Hozó Levente mesélte, volt olyan év, amikor a vb után folytatták a román bajnokságot, tehát az sem akadály.

– A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Sean Simpson tisztában van ezzel, figyelemmel kíséri a szereplését?

– Igen, s ez nagyon jólesik. Novemberben ott lehettem az összetartáson, s a kapitány a Fradi elleni budapesti meccseken is kinn volt, s elbeszélgetett velem.

Remélem, lesz esélyem bekerülni a keretbe az augusztusi olimpiai selejtezőn. Akkor még nem zajlik majd a bajnokság, úgy hogy csak erre kell összpontosítanom.

– Ha már egyszer négy évet kihagyott nemzetközi szinte, hogy magyar válogatott lehessen…

– Ez önmagában nem érdem. Tudtam, hogy mit vállalok, ez nekem volt fontos igazán. Pályafutásom megkoronázása lenne az olimpiai szereplés a magyar válogatottal.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.