A forrósággal is meg kell küzdeni a magyar hegymászónak az Everesten

Varga Csaba az első, úgynevezett akklimatizációs kör során az alaptáborból máris hétezer méteres magasságig jutott az Everesten. A nagyváradi hegymászó a „Tisztán” Magyar Everest Expedíció során oxigénpalack és segítők nélkül akar feljutni a világ legmagasabb pontjára. Az eddigi akadályokkal, így köztük, bármily meglepő, a forrósággal is megbirkózott. A neheze persze hátra van. A következő útján az alaptáborból már nyolcezer méterig akar kapaszkodni, aztán következhet a csúcstámadás.

Az akklimatizációs kör során Varga Csaba alkalmazkodik a magaslathoz és kiépíti a táborhelyeket

A Kalifa Alpin Csapat erdélyi magyar hegymászója április 18-án érkezett meg az Everest 5330 méteren kialakított alaptáborába, egy nappal később pedig felderítette az útvonal legveszélyesebb szakaszának számító Khumbu-jégesést.

Ezt követően több napon keresztül tartó, erős havazás érkezett az alaptáborba, amely ellehetetlenítette a felfelé haladást. Kedvezőbb időjárási körülmények között, Varga Csaba április 24-én indult el az első akklimatizációs körre. Eredeti célja volt, hogy ismét keresztüljusson a Khumbu-jégesésen és körülbelül 6000 méteres magasságban építse ki az első magaslati tábort, majd ott eltöltsön egy-két akklimatizációs éjszakát, illetve, ha lehetőség nyílik rá, megpróbálkozzon a kettes tábor elérésével.

Az akklimatizációs kör során Varga Csaba alkalmazkodik a magaslathoz és kiépíti a táborhelyeket

A „Tisztán” Magyar Everest Expedíció 2021 célja, hogy Varga Csaba, miként arról a sportoló előzetesen beszélt, teljesítményfokozók (teljesítménynövelő szerek és pótlólagos oxigén) és segítők (serpák) nélkül mássza meg a 8849 méter magas Everestet.

Az alaptábor és az 1-es tábor között húzódó, körülbelül napi egyméteres sebességgel mozgó Khumbu-jégesésen való átjutás a gyakorlott mászóknak is kockázatos. A gleccserhasadékokat alumíniumlétrákkal hidalják át, a legnagyobb veszélyt mégis egy-egy hatalmas, ingatag jégtorony összeomlása jelentheti. A jéglabirintuson áthaladva Varga Csaba 6000 méteres magasságban kiépítette az 1-es tábort, azonban az erős szél miatt a sátor felállításával is nehézségekbe ütközött.

Másnap, április 25-én kedvezőbb lett az időjárás, így a hegymászó megpróbálkozott a második magaslati tábor elérésével is. Ehhez az úgynevezett Hallgatás-völgyén (Nyugati-völgykatlan) keresztül vezet az út.

Majd Varga Csaba is megtapasztalhatta a környék egyik titokzatos tulajdonságát, miszerint itt, 6000 méteres magasságban a forróság a legnagyobb kihívás. Derűs, szélcsendes napokon ugyanis a levegő hőmérséklete ezen a szakaszon annyira fel tud forrósodni, hogy az szinte letaglózza a réteges mászóruházatban és súlyos felszerelésekkel mozgó hegymászókat.

„Jól éreztem magam, maradt erőtartalékom is, hogy a kettes tábor fölé is tudjak még menni, de a hőingadozás ezen a szakaszon nagyon megviseli az embert. Egyszer szó szerint forróság van, amit aztán egyik percről a másikra vált fel a 6400 méteren természetes kemény téli hideg”

– jellemezte az út ezen szakaszát Varga Csaba.

Egyszerre lenyűgöző és félelmetes a vidék

Elérve a durván 6400 méteres magasságot, Varga Csaba kialakította a kettes tábort, itt eltöltött összesen három akklimatizációs éjszakát, április 27-én pedig 7000 méteres magasságig jutott, részben felderítve a körülbelül 1100 méteres, meredek Lhoce-jégfalat. A kemény, kék jéggel borított falon való feljutás kockázatos és sokat kivesz a mászókból, ez a szakasz lesz a következő akklimatizációs kör egyik kulcsfeladata.

Szerdán Varga Csaba szerencsésen visszatért az alaptáborba, jól van és motivált, hiszen jelentősen felülteljesítette az első akklimatizációs kör terveit, egy éjszakát töltött el 6000 méteres, hármat pedig 6400 méteres magasságban, ez pedig jelentős lépés az Everest csúcsa felé. Tervei szerint néhány nap alaptábori regenerálódás után indul majd el egy újabb akklimatizációs körre, amelynek során már 8000 méterig jutna fel, ezt követően kerülhet sor a csúcstámadásra.