A Puskás Akadémia az igazi helyére kerülve lett ezüstérmes

Bár egy éve bronzérmes lett, alig hitte bárki is, hogy a Mol Fehérvárt megelőzve a Puskás Akadémia a második helyen végez a labdarúgó NB I-ben. Ez az eredmény rengeteg tanulsággal is szolgál a pénz szerepéről, a munka minőségéről és arról is, hogy a szükségből tényleg lehet komoly erényeket kovácsolni.

A játékosoknak és Hornyák Zsolt vezetőedzőnek többször volt okok az ünneplésre Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport

A Puskás Akadémia eredeti célja nem is ez volt. Mármint másfél évtizede az alapításkor, hiszen akkor a szándék nem a felnőttfutball csúcsainak a meghódítása, hanem az utánpótlás nevelése volt. A tizenhat éves pályaív felvázolása, annak a taglalása, hogy miként, miért és hogyan jutott el idáig, kötetre is rúghatna, így most ragadjunk le a jelennél, ennél a meglepő, bravúrosnak is mondható ezüstéremnél.

Talán sokak felhúzták a szemöldöküket, amikor a bravúros jelzőhöz értek, hiszen Felcsúton a feltételek maradéktalanul adottak a színvonalas munkához és az erős csapathoz, és így nyilván magától értetődő a jó eredmény, sőt az számított meghökkentőnek, amikor a csapat még a kiesés ellen harcolt. Tény, a Transfermakt.com szerint az NB I keretei közül a harmadik legértékesebbet Felcsúton találjuk. Ez 9,03 millió euró, ami durván a harmada a Ferencvárosénak (31,25 millió), és csak a fele a Mol Fehérvárénak (18,63), tehát ha tényleg csak a pénz számítana, akkor az utóbbit nem előzhetné meg két ponttal a tabellán a bajnokság zárásakor.

A játékosoknak és Hornyák Zsolt vezetőedzőnek többször volt okok az ünneplésre
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Ám itt időzve találunk más elgondolkodtató adatot is. A Puskás Akadémia alig előzi meg ebben a rangsorban azt a 8,3 millió euróra taksált Diósgyőrt, amely az utolsó helyen végezve kiesett, de az a Bp. Honvéd sincs sokkal lemaradva a maga 7,9 millió eurós értékével, amely csak az utolsó előtti fordulóban lélegezhetett fel, és úszta meg a búcsú szégyenét. A pályán tehát nem a forintok játszanak a pontokért; tudás, szakmai koncepció és hozzáértés nélkül a futballban is minden egyes fillér ablakon kidobott pénz.

Felcsúton éppen a koncepció segíthetett sokat. Furcsa volt látni éveken keresztül egy utánpótlás-nevelésre alakult klubot a kiesés ellen harcolni többségében külföldi futballistákkal a soraiban. Az ellentmondás könnyen tetten érhető volt,

úgy tűnt, mintha az eredeti cél elveszett volna, hiszen nem jöttek az akadémiáról hadba vethető fiatalok, az élvonalbeli tagság erőltetésének a légiósokkal nem sok értelme látszott.

Mostanra sikerült helyrebillenteni az egyensúlyt, megfelelni az identitásnak, és ehhez elég csak átfutni az ezüstérmes csapat összeállítását. Hornyák Zsolt vezetőedző ezt így foglalta össze az utolsó forduló után:

– A második hely egyrészt a tavalyi bronzérem után óriási siker, másrészt hatalmas kérdőjel: két igen erős csapat között végeztünk, megelőztük a Mol Fehérvárt, ami nagy szó számomra, miközben azt a célunkat is szem előtt tartottuk, hogy minél több akadémistát építsünk be a csapatba. Ez elég jól működött, a Puskás Akadémia korábban sohasem játszott ennyi saját nevelésű játékossal.

Spandler Csaba (felül) az Európa-bajnokságra készülő válogatott keretbe is bekerült Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi

A rendszeresen szóhoz jutottak közül Korbu Marius, Ganbold Ganbayar, Ominger Gergő, Komáromi György még nincs vagy éppen csak húszéves, de az akadémia neveltje az idősebbek közül Deutsch László, Tóth Balázs, Spandler Csaba, Szolnoki Roland és Nagy Zsolt is, a húszesztendős Kiss Tamás pedig annyiban kakukktojás, hogy nem Felcsúton pallérozódott. A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központjának a legújabb kutatása a 15 és 21 év közötti, saját nevelésű futballisták játékidejének a százalékos arányát vizsgálta 27 UEFA-tagország élvonalbeli bajnokságaiban 2021. május 5-ig bezárólag, és itthon a Puskás Akadémia az MTK és a Bp. Honvéd mögött a harmadik helyen végzett 25,72 százalékkal.

A sors iróniája, hogy a járvány is ösztönözte ezt a szerencsés változást. A csapaton az idény elején söpört át a koronavírus, Hornyák Zsolt kényszerből adott lehetőséget a tervezettnél több fiatalnak,

akik kiválóan megállták a helyüket, ezért a vezetőedző továbbra is számított rájuk, a kesztyűt fel nem vevő légiósok és idősebbek pedig a háttérben ragadtak.

A Szlovákiából érkezett szakember pedagógusként is bizonyított, a nyilvánosság előtt is nyíltan beszélt a csapatáról, a játékosairól, akik a bírálatoktól nem megsértődtek, hanem erőt merítettek belőlük. Hornyák Zsolt az edzésmódszereivel is hozott újat, és olyan támadó felfogású futballra tanította a csapatát, amelynek lett stílusa és élvezeti értéke is.

Kicsit sarkosan úgy is fogalmazhatunk, hogy a Puskás Akadémia most került a helyére. Nem a második helyre gondolva, hanem arra, hogy ezt a bravúros, alapesetben nem is igen elvárható eredményt az eredeti, 2005-ben kitűzött céljaihoz visszatérve érte el. Ma a Puskás Akadémia már válogatott játékosokat is ad az Európa-bajnokságra készülő keretbe, és csupán egyetlen hiányérzetünk lehet vele kapcsolatban. Ez a markáns szurkolótábor hiánya, amin viszont nagyon nehéz segíteni.