időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Le Mans legendája és tragédiája: huszonnégy órás maraton

Fábik Tibor
2021.08.18. 07:30 2021.09.19. 15:33
Le Mans legendája és tragédiája: huszonnégy órás maraton

Lassan a százéves jubileumhoz érkezünk: 1923-ban a legnagyobb francia autóklub, az Automobile Club de l'Ouest rávette a gyártókat, készítsenek gyors és megbízható autókat, hogy aztán a versenykörülmények között kipróbált technológiát felhasználhassák az utcai modellek továbbfejlesztéséhez. Így indult a Le Mans-i 24 órás verseny, s hogy milyen rangja van, azt a „tripla korona” is jelzi. Trófea nem jár mellé, mégis az egyik legnagyobb presztízsű kihívás a benzingőzös világban: legalább egyszer megnyerni a monacói Grand Prix-t, az indianapolsi 500 mérföldes versenyt és a Le Mans-i 24 órást. Utóbbit a hét végén rendezik meg. 

Az indianapolisi oválon 1911 óta zajlanak a versenyek, Monacóban 1929 óta rendeznek Grand Prix-t (Formula–1-es vb-t csak 1950 óta), ám a tripla korona eddig csak a kétszeres Formula–1-es világbajnok brit Graham Hillnek jött össze, aki az utolsó feltételt teljesítve 1972-ben győzött Le Mans-ban. Az aktív pilóták közül ketten vannak, akik a három nagy verseny közül kettőt meg tudtak nyerni: a már 45 éves kolumbiai Juan Pablo Montoya 2003-ban győzött Monacóban, 2000-ben és 2015-ben Indianapolisban. A Formula–1-ben kétszeres világbajnok, 40 éves Fernando Alonso – aki jelenleg az Alpine pilótája – Indianapolisnak háromszor is nekiugrott, de a tavalyi 21. helye a legjobb eredménye. Monacóban 2006-ban és 2007-ben intették le elsőként, Le Mans-ban pedig 2018-ban és 2019-ben is benne volt a Toyota nyerő triójában két másik korábbi F1-es versenyzővel, a svájci Sébastien Buemivel és japán Nakadzsima Kazukival váltották egymást. 

Alonso az idei rendezvényen is ott lesz a sarthe-i pályán, autóba is ő, de most nem versenyez, az Alpine Formula–1-es autójával tart bemutatót. Az Alpine másik versenyzője, a Magyar Nagydíon hatalmas meglepetésre győztes francia Esteban Ocon szintén szerepet kap a felvezető show-ban, ő egy Alpine A110 GT4-es modellt vezet majd. Az Alpine a jelenlétével promotálja Le Mans Hypercar elnevezésű projektjét. 

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) égisze alatt zajló hosszú távú világbajnokságon (WEC) az LMP1 csúcskategória helyébe idén a Hypercar lépett, az viszont nem változott, hogy a Toyota két autója dominál. A vb eddigi három állomásán az Alpine mindenesetre elcsípett két második helyet. Buemi és Nakadzsima maradt a Toyota tavaly is győztes csapatában, a japánok másik autóját pedig Kobajasi Kamui is vezeti, hogy a Formula–1-es kötődésnél maradjunk. A második vonalban, az LMP2-es osztályban rajthoz áll Montoya (DragonSpeed), a dán Kevin Magnussen (High Class Racing), a belga Stoffel Vandoorne (Jota) és Robert Kubica (WRT) is. A 36 éves lengyel az F1-ben jelenleg az Alfa Romeo tesztpilótája, de valójában már sportautókra váltott, s most debütál a Le Mans-i 24 óráson. A vasárnapi tesztnap után megjegyezte: a Formula–1-hez képest a megbízhatósági viadalok teljesen más világot jelentenek, mintha a sprintereket hasonlítanánk össze a maratonfutókkal. 

Szemléletes a hasonlat, hiszen a 24 óra alatt váltásban közel 5000 kilométert tesznek meg a versenyzők. A rekord 2010-ben született meg 5410 kilométeres távval, ami 397 kört jelentett. Ám a „maratonfutók” is bele tudnak húzni, a Le Mans-i csúcssebességet 1988-ban a francia Roger Dorchy egy WM P88-Peugeot volánja mögött 407 km/órával jegyezte.

Felvétel az első, vasárnapi tesztnapról:

 

A Le Mans-i tragédia, az autóversenyzés legsötétebb napja 

A patinás viadal kapcsán sajnos arról is szólnunk kell, hogy 1955. június 11-én itt történt az autósport legtöbb áldozatot követelő tragédiája is. A versenyben vezető, későbbi Formula–1-es világbajnok brit Mike Hawthornt (Jaguar) kihívták tankolni, fékezett, mögötte két lekörözött versenyző közül a brit Lance Macklin (Austin) félrerántotta a kormányt, a francia Pierre Levegh (Mercedes) pedig belerohant Macklinbe. A Mercedes megdobta az Austint, amely kigyulladva a levegőbe emelkedett és a nézők közé csapódott. Nyolcvanketten veszítették életüket, köztük Levegh is. Macklin kisebb sérülésekkel megúszta. A tragédia után a Mercedes több mint harminc évre beszüntette gyári motorsportprogramját.

 

(A borítókép forrása: Twitter/TOYOTA GAZOO Racing WEC)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.