Szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt furcsa körülmények közepette menesztették a játékosként hatszoros Bajnokok Ligája-győztes Carlos Ortegát Veszprémből. Még el sem kezdődött az idény, az egyik veszprémi vezető máris ostorozta, s elég volt egyetlen baki – a csoportkör első fordulójában döntetlen a Szegeddel – s máris menesztették a spanyol trénert, akit a helyettese, Xavier Sabaté követett a kispadon.
Az akkori csapatból már csupán Lékai Máté, a szlovén Gasper Marguc és a svéd Andreas Nilsson maradt meg, illetve a nyáron visszatért Ligetvári Patrik, akinek 19 évesen éppen Ortega szavatott először bizalmat az első csapatban.
– Nem ez lesz furcsa a számomra, sokkal inkább az, hogy a csapatom egykori húzóemberei közül Nagy Lászlót már a klub sportigazgatójaként fogom üdvözölni, Momir Iliccsel pedig úgy találom szembe magamat, mint az ellenfél vezetőedzőjével. „Momo” ugyanúgy bizonyítani szeretne, ahogy jómagam. Mind a ketten tudjuk, hogy egy kézilabdaedző soha nem tervezhet hosszú távra, mert ha nem eléggé eredményes, akkor felállítják, és máris jön az utódja. Én a szívembe zártam Veszprémet, szerettem a szurkolókat, ahogy ők is megkedveltek engem, ezért is fájt, hogy a munkámat nem folytathattam akkoriban – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a nemrégiben az 50. születésnapját ünneplő Carlos Ortega, aki hároméves szerződést írt alá a világ egyik legerősebb klubjaként számon tartott Barcelonával.
Ortega az elmúlt hat évben kis túlzással bejárta az egész világot, rövidebb ideig Dániában és Japánban dolgozott, majd négy évig Németországban, a Hannover-Burgdorf edzőjeként.
– Felkészültebbnek érzem magamat, mint hat évvel ezelőtt. Lépten-nyomon azt tapasztaltam, hogy egy edzőnek nemcsak csapatot kell építenie, és eredményeket felmutatnia, hanem alkalmazkodnia is a környezetéhez, a munkáját befolyásoló kiszámíthatatlan tényezőkhöz. Erről a négy gyerekem is sokat tudna mondani, akik ahány országban megfordultak, mindenhol nemzetközi iskolákba jártak, így most, amikor hazaérkeztek a szülőhazájukba, azon veszik észre magukat, hogy jobban beszélnek angolul, mint spanyolul – folytatta a malagai születésű sportember, aki a spanyol válogatottban 144 mérkőzésen játszott és 507 gólt dobott.
Ortega a mai Veszprémet a következőképpen jellemezte:
– Úgy látom, hogy a Veszprém védelme olykor áttörhetetlen betonfalat alkot, a támadójátéka viszont még csak formálódik. A PSG legyőzését bravúrnak tekintem, a Kielcétől elszenvedett vereség és az elkövetett hibák viszont tanulságokkal szolgálhattak Ilics számára. Az mindenesetre nem látszott, hogy a nyáron hat meghatározó tudású játékosa is elhagyta Veszprémet, szóval ők is olyan cipőben járnak, mint a Barcelona. Nálunk a legjobban a visszavonult Raul Enterrios hiányzik, akit nem véletlenül emlegettek úgy, mint az edző meghosszabbított karja a pályán.
Nagy László: Meg kell akadályozni a lerohanásokat
Nagy László, a Veszprém sportigazgatója a csapat átalakításának eddigi tanulságai mellett a Barcelona elleni meccsről is beszélt a klub honlapjának.
– A lerohanásaikat mindenképpen meg kell gátolnunk, a visszarendeződésünk kulcsfontosságú lesz. Ha ezekben fegyelmezettek és jók leszünk, a cseréket meg tudjuk oldani, akkor esélyünk lehet a Barca ellen – mondta Nagy László, akinek néha nagyon hiányzik a játék. – Az utóbbi időben sokszor volt olyan érzésem, hogy legszívesebben beszaladnék a pályára és beállnék a fiúk közé a védelembe. Persze a viccet félretéve, azért sportvezetőként óriási a felelősség, a teher rajtam és az edzőinken is, hiszen a játékoskeretet, a játékidőket, a taktikát közösen alakítjuk ki. Szeretném megállni a helyem és bár nem mondom, hogy a legnagyobb higgadtsággal, de igyekszem mindig hideg fejjel követni a mérkőzéseket a pályán kívülről.
A borítóképen: Carlos Ortega még a Veszprém edzőjeként
Forrás: Kovács Anikó
