Megnyílik Székelyföld vadonatúj, magyar beruházású stadionja

Bajnoki mérkőzéssel avatja szombaton új stadionját a román labdarúgás első osztályában szereplő Sepsi OSK. A magyar állam külhoni sportcélú ingatlanfejlesztésének újabb ékkövét nemcsak félelmetes arénának szánják, hanem Székelyföld egyik vonzó sportlátványosságának is.

Bár nem az eredeti terveknek megfelelően, a hét végén hivatalosan is beköltözik új otthonába a Sepsi OSK labdarúgócsapata. A romániai Liga 1-es bajnokság 12. fordulójában a FC Voluntari ellen játssza első bajnoki mérkőzését a néhány napja immár az olasz Cristiano Bergodi által irányított háromszéki együttes – immár új stadionban.

Sepsiszentgyörgy északi kijáratánál Románia egyik legkorszerűbb futballarénája épült fel. A 8450 férőhelyes létesítmény a magyar állam külhoni utánpótlás-nevelési stratégiája infrastrukturális hátterének megteremtését szolgálja, és mint ilyen, magyar állami finanszírozásból épült. A háromszéki bázis létrehozásáról 2016-ban döntöttek, a Sepsi OSK akkortájt kezdte meg második ligás szereplését. Az eredeti elképzelés 10 ezer férőhelyes arénáról szólt, innen kristályosodott ki a végleges változat. 

A szalagvágás első határideje 2020 volt, a koronavírus-járvány azonban több, nehezen áthidalható akadályt is gördített a kivitelezés útjába. Rövid megtorpanást követően az építkezés új lendületet vett, Diószegi László klubelnök pedig a Dunaszerdahely ellen 2021. október 8-án játszandó gálameccset álmodott, illetve szervezett emlékezetesnek szánt megnyitó aktusként. Mivel azonban a járvány negyedik hulláma csak a nézőtér 30 százalékos benépesítését tette volna lehetővé, a klubvezető pedig minél több embert szeretne az ünnepélyes megnyitó élményével megörvendeztetni, a gálát egy következő, „szélcsendesebb” időpontra halasztották.

Az aréna megvalósításának folyamata 2017 őszén kezdődött egy műfüves pálya építésével. A Sepsi OSK-n belül részvénytársaságot hoztak létre a beruházás lebonyolítására, amely építkezési célra bérbe vette a Hódút Rt. által megvásárolt tízhektáros területet. Az első pálya kivitelezése 2018-ban fejeződött be, közben már zajlott két további füves pálya kialakítása. 

Az „ékszerdoboz” – vagy ahogy még nevezni szokták: az Erőd – tényleges építése 2019 márciusában kezdődött. Mivel a talaj megerősítésre szorult, az épületegyüttes körvonalán 2572 cölöp került a földbe, 6,5 méter mély, 30 centi átmérőjű furatok, amelyeken át törtkövet juttattak vibrációs módszerrel a mélybe. Ezen a 3300 köbméternyi követ tartalmazó cölöprendszeren nyugszik a stadion szerkezete. 

A hat hektár alapterületű aréna egy sor, Romániában egyedinek számító megoldást vonultat fel, állítja Kertész Dávid, a klub alelnöke, a beruházás vezetője. Mindenekelőtt a homokágyon nyugvó gyepszőnyeg tartozik ebbe a kategóriába. Az egyik abszolút újdonság, hogy a játékterületet 2x2 centiméteres négyzetekre osztották, valamennyi négyzet találkozásánál 12 műszálat szőttek be. Bár a 20 centi hosszú műfűszálakból csak két centinyi látszik ki, már ennyitől is üdítő zölddé vált a látvány, holott a természetes fű elvetése csak ezután következett. E technológia elméletileg kiküszöböli annak veszélyét, hogy egy-egy becsúszás után gyeptéglák repüljenek szanaszét. 

Mintegy 54 kilométer hosszúságú vezetékrendszerben fagyállóval ellátott folyadék kering, így a pályafűtés mínusz 25 fokos hőmérsékleten is képes lesz teljesíteni. Oroszország kivételével sehol nincs ilyen Európában. 

Minden bizonnyal a rezsiköltségek is a magaslatokban járnak majd, a pályafűtés gázszámlája várhatóan eléri az évi 100 ezer eurót. A stadionvilágítás legújabb generációs Philips-technológia, amely látványos fényeffektusok produkálására is képes. A rendszer 144 darab, egyenként 1,5 kilowattos égőből áll, a villanyszámlát viszont tovább növelik a kisegítő épületek fűtését szolgáló infrapanelek is. A tévéközvetítéseket természetesen a legmagasabb szinten előkészített rendszer segíti. A csapatok előkészületeit, illetve meccsek utáni regenerációját minden igényt kielégítő öltözők, orvosi és relaxációs helyiségek szolgálják. A hangosítóberendezés 48 ezer wattot „tud”, ennek ellenére a létesítmény nem koncertképes, a gyepre ugyanis nem lehet színpadot telepíteni, legfeljebb két-három évente egyszer, amikor éppen aktuálissá válik a gyepszőnyeg cseréje. Ezért inkább a stadionon kívüli területeken tervezik hasonló események megtartását, erre megfelelő lehet a 4000 négyzetméteres környező zöldövezet, illetve a 20 ezer négyzetméternyi kövezett tér.

A költségvetés első változata 19 millió eurót szánt a megvalósításra, a finanszírozás részletekben érkezett a Sepsi Rt. számlájára. A menet közben felmerülő módosítások, bővítések azonban jelentősen növelték a költségeket, amelyek végül kevéssel 25 millió euró fölött álltak meg.

A létesítmény fenntartása – a személyzeti költségekkel együtt – évi 150–170 ezer euróba kerül, amit a meccsek önmagukban képtelenek lesznek „kitermelni”. Az elképzelések szerint a klub bérli az arénát a részvénytársaságtól, ez jelentheti az elsődleges bevételi tételt. A kiszolgáló egységek, a vendéglő is hasonló bérleti konstrukcióban áll majd a klub rendelkezésére. Hét páholyt – az úgynevezett skyboxokat – is bérelni lehet. Ugyanakkor igyekeznek sportcélú turizmust generálni – ennek vonzerejét szándékszik növelni az ajándékbolt és a létesítendő futballmúzeum –, de esküvői fotózásokra, különböző társasági eseményekre is rendelkezésre bocsátják az aréna környékét, egyes részeit, illetve kiszolgálóegységeit. 

A Sepsi OSK új stadionja az UEFA kritériumrendszere alapján a legmagasabb, 4 csillagos besorolásra érdemes, ahol Bajnokok Ligája-mérkőzéseket is lehet majd rendezni – leszámítva a sorozat végküzdelmeit. A külső hatást a főbejárat rézborítású, tornyos kiképzésű – „kóskárolyos” beütésű – elemei is növelik. Diószegi László szerint „lesz olyan, akinek rezeg az ina, amikor ilyen tornyok mellett kell bejönnie.” 

Egy dolog viszont egészen biztos: a Sepsi OSK reménybeli nemzetközi kupaszerepléseinek immár nem lesznek létesítményakadályai.

Könyv az álmodókról

A stadion „beüzemelésének” alkalmával bemutatták lapunk erdélyi tudósítója, Csinta Samu Álmok álmodója című, a sepsiszentgyörgyi futball és a Sepsi OSK történetét taglaló könyvét. Az archív és napjainkban készült képekkel gazdagon illusztrált kötet túlnyomó részt a jelenleg klub tíz esztendejére fókuszál, ami alatt a háromszéki piros-fehérek a régió labdarúgásának legnagyobb sikereit érték el: hét év alatt a megyei második osztályból az első ligába jutottak, ahol a legutóbbi bajnokságban már az UEFA Konferencialiga-szereplésre is jogot szereztek. Az új aréna „keletkezéstörténetét” is tartalmazó könyv román nyelven is megjelent – nem utolsósorban azzal a céllal, hogy a román közvélemény számára is válasszal szolgáljon néhány, a „magyar” csapat létét és működését visszatérő módon firtató kérdésre.