– Sohasem szomorkodtam azon, hogy éppen velem egy időben úszott Michael Phelps, mert neki köszönhetően mindig úgy mentem edzésre, hogy majd a következő versenyen megverem – nyilatkozta a visszavonulása után aki végül sosem tudta legyőzni minden idők legjobb úszóját.
Ennek ellenére az egyetemes úszósport legendás alakja lett a Phelpsnél mindössze fél évvel fiatalabb Cseh, akit tavaly a Swimswam nemzetközi szakportál a valaha volt legjobb, nem olimpiai bajnok úszónak választott meg. A 2008-as pekingi olimpián Cseh 200 és 400 vegyesen, valamint 200 pillangón is ezüstérmes lett, s mindannyiszor Phelpstől kapott ki. Világbajnok kétszer volt, 2005-ben és 2015-ben, ám az amerikai azokon a versenyeken nem indult el.
Egyszerre áldás és átok lehetett Phelps ellen versenyezni. A következő tíz évben valami hasonló várhat Kós Hubertre, akit idehaza Cseh utódjának tartanak. Már most látszik, hogy a dél-afrikai Matthew Sates lehet a magyar reménység pályafutásának nagy ellenfele, akit a világsajtó május óta az új Phelpsként emleget.
A hangzatos, „az új Cseh” és „az új Phelps” címkéket a helyükön kell kezelni, hiszen egyelőre a két 18 éves vegyesúszó nagy világversenyen nem dobbantott. Sok lehetőségük nem is volt rá, hiszen 2020-ban a Covid-helyzet miatt minden elmaradt, előtte a koruknál fogva még nem a felnőttmezőnyben evickéltek, így az idén nyáron megrendezett olimpia volt a debütálásuk a nagyszínpadon.
Mindketten 200 vegyesen indultak, amelyen Cseh – karrierje utolsó versenyén – a hetedik helyet szerezte meg. Kós és Sates sem volt ott mellette a döntőben, előbbi a 20., utóbbi a 14. helyen végzett. Ugyanakkor meglehet, hogy a 2024-es párizsi olimpián már egymás ellen küzdenek majd az aranyéremért.
– Hubert az egyik olyan versenyző, akitől a jövőben a világversenyeken érmet várunk, az egyik legtehetségesebb versenyzője az utánpótlás-garnitúránknak – tette egyértelművé Sós Csaba szövetségi kapitány a tokiói szereplés után. Kós pedig határozottan állítja, hogy túl szeretne nőni példaképén, Cseh Lászlón: – Olimpiai bajnok akarok lenni, ezt már nagyon kicsi koromban eldöntöttem.
Ehhez lesz egy-két szava Matthew Satesnek, aki a Kóst is érintő számokban ugyanilyen terveket szövöget. A dél-afrikaiak ötkarikás bajnok legendájához, Chad le Closhoz hasonlóan Durbanben született úszó májusban, az olimpiai kvalifikációs versenyen robbant be. Másfél másodpercet gyorsult 200 vegyesen, s megközelítette Phelps 18 évesen elért eredményeit – a 200 vegyes mellett 100 pillangón és 100 gyorson is. Mivel Sates csak július 28-án töltötte be a tizennyolcat, még akár túl is szárnyalhatja az amerikai klasszis korosztályos csúcsait.
Márpedig Sates nem lassít, Tokió óta bombaformában versenyez a rövidpályás világkupa-sorozatban. A csütörtökön kezdődő, kazanyi záróforduló előtt ő a férfiak ranglistájának első helyezettje, eddig összesen 11 aranyérmet szerzett az idényben. Október elején, Berlinben 200 vegyesen 1:51,45-ös junior-világcsúccsal győzött. Mögötte Kós a negyedik helyen csapott a célba három másodperces hátránnyal, közéjük csak egy 26 és egy 29 éves úszó ékelődött be – az idő nem nekik dolgozik.
Ezután a világkupa budapesti fordulójában Sates öt győzelmet aratott, és sokoldalúságát mutatta, hogy a vegyesszámok mellett 200 és 400 gyorson is ő volt a legjobb. Kérdés, mire megy majd a rövidpályás eredményeivel az ötvenméteres medencében, amelyben a kevesebb forduló nem feltétlenül kedvezhet neki. Mindenesetre Kós is megvillantotta tehetségét az őszi világkupaversenyeken, egy arany-, két ezüst- és három bronzérmével az egyik legeredményesebb magyar az idei sorozatban.
Hogy ők lesznek-e a vegyesúszás új csillagok háborújának főszereplői, azt csak az idő döntheti el, de van még egy adalék a Cseh–Phelps-féle párhuzamhoz: Kós és Sates életkora között is mindössze néhány hónap a különbség. Esetükben azonban a valamivel idősebb magyar úszó javára – nem bánnánk, ha ezúttal a medencében is így lenne.
