Az újkori játékok történetének első évtizedeiben sokat változott, formálódott a program. Az első világháború előtt több olimpia is a világkiállítás árnyékában maradt, a hónapokon át zajló versenysorozat csak nevében hasonlított a modern, két és fél hetes intenzív sportdömpinghez. A programban szereplő sportágak is sokat változtak az első negyven évben, s ma sem sokan követelik vissza a játékokra a hamar kimaradt kötélhúzást vagy lovaspólót.
A huszonegyedik századra fordulva már úgy tartották, hogy az addig egyre növekedő olimpia elérte maximális méretét, viszont továbbra is sok sportág szeretne bekerülni a műsorba. Ebből viszont adódik, hogy amikor a Tokióban bemutatkozott hullámlovaglás vagy a párizsi debütálásra készülő breaktánc sikerrel jár, más sportágak versenyszámokat veszíthetnek vagy akár teljesen kimaradhatnak.
A nemek közti egyenlőség jegyében az elmúlt években csökkent a férfiak súlycsoportjainak száma birkózásban, ökölvívásban és súlyemelésben, de ezeknek a sportágaknak akadt ennél súlyosabb gondja is. A birkózókat 2013-ban sokkolta, hogy sportágukat kiszavazták a 2020-as olimpiáról. A hagyományait tekintve az ókori játékokig visszanyúló birkózás nemzetközi szövetségének elnökét visszahívták, az új vezető, Nenad Lalovics pedig rohamléptekben, mégis a nemzeti szövetségekkel egyeztetve megreformálta a sportágat. Az új szabályok aktívabb küzdelemre sarkallták a birkózókat. Az újítások nem forgatták fel teljesen a sportágat, mégis sikeresnek bizonyultak, a birkózás végül ott volt a tokiói programban – legnagyobb örömünkre, hiszen így Lőrincz Tamás megkoronázhatta pályafutását az ötkarikás aranyéremmel.
Aktuálisabb az ökölvívás és a súlyemelés problémája. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik sportági szervezettel sem elégedett, az AIBA kezéből ki is vette a tokiói ökölvívóversenyek szervezését. Ennek ellenére volt botrány idén is: a francia Mourad Alievet leléptették a negyeddöntőben, s bár a felügyelők elismerték, hogy hibás döntést hozott a mérkőzésvezető, ennél többet nem tettek Aliev érdekében. A bevezetett változások célja, hogy az olimpiai ökölvívás közelítsen profi nagy testvéréhez, ám tizenkét menetes meccseket aligha lehet rendezni az ötkarikás játékokon belül.
Még nagyobb bajban lehet a súlyemelés, amely konkrét és nyilvános figyelmeztetést kapott a NOB-elnöktől, Thomas Bachtól, hogy a sürgős változások elmaradása esetén lekerül a műsorról. A sportágban a tokiói tizennégy helyett Párizsban már csak tíz aranyérmet osztanak, s egyelőre a sportági vezetőket ért korrupciós vádakra és a rengeteg doppingesetre sincs válasza. Kirívó példa a 2012-es olimpia férfi 94 kg-os versenye: a huszonegy fős mezőnyből nyolc súlyemelőt zártak ki az utólagos mintavizsgálatok következtében, köztük az összes dobogóst. Jelenleg a bronzérmet a lengyel Tomasz Zieliński tudhatja magáénak, aki kilenc éve Londont még kilencedik helyezettként hagyta el.
A legnagyobb megújuláson átesett olimpiai sportág története régebbi: a kézilabda futballpályán játszott változata 1936-ban a berlini olimpián szerepelt, a második világháború után azonban nem tért vissza. A modern teremkézilabda 1972-ben volt először az ötkarikás program része, 1976 óta női tornát is rendeznek, a sportág helye pedig stabil az olimpiai műsorban. Ebbe a helyzetbe akar eljutni az öttusa is, de ezzel párhuzamosan a sportág szerelmesei reménykednek benne, hogy ehhez nem kell túl nagy árat fizetniük.
Borítókép: Lőrincz Tamás ünnepel Tokióban (Fotó: Mirkó István)
