S ha ezek után is lennének kétségeink, nézzük meg a gálát megelőző mérlegelést, „Muaboy” bevonulására összpontosítva, ami alapján Lisowski legkevésbé azonosítanánk harcosként; mondhatjuk, a küzdelem többszörösen volt „inter gender”.
A 185 cm tiszta szex – aki azzal kérkedik, hogy szabadidősport-jelleggel bunyózik – volt olyan bátor, s kiállt megküzdeni az MMA szabályai szerint egy nővel, a magát harcosként és fitnesztanácsadóként definiáló Ula Siekaczcal.
Nos, a harc inkább emlékeztet durcás, felajzott kisiskolások csetepatéjára – egészen végéig. Az addig a ketrecben inkább páváskodó Lisowskit egyszer csak elönti az adrenalin és a tesztoszteron, egy dobással földre viszi Siekaczot és miután rátérdel, elkezdi ököllel verni. A bíró ekkor véget vet a harcnak. Lisowski így triumfált a mérkőzés után: „A győzelmem megmutatja, egy könyvet ne a borítója alapján ítéljünk meg.” Szívből gratulálunk!
A felvételt csak az erős idegzetűek nézzék meg.
A nemzetközi sajtóban a záró jelenet váltott ki megbotránkozást. Érthetetlenül. Hiszen az MMA-ban teljesen általános az ilyen végkifejlet; ha már engedik a férfi–női küzdelmet, akkor ott miért kellene kizárni.
Nem, nem ez a botrány. Hanem az, hogy ez az egész megtörténhet, megtörténhetett. Igen, nem vagyunk egyformák, van, aki férfi létére is iszonyodik az erőszaktól, s van, aki nő létére is eltűri azt. De ez a fajta „küzdelem” nem egyéb, mint női és férfi mivoltunk megcsúfolása.
Nyílt provokáció, amiből – köszönjük – nem kérünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!