– Mindig is az volt a terv, miután visszatértem edzeni az Arsenalhoz, hogy január végén hozok döntést a következő lépésről – nyilatkozta a Daily Mailnek Jack Wilshere. – Az edző nem hagyná, hogy az első csapattal készüljek, ha nem lennék képes hozni az elvárt színvonalat, és ez meggyőzött arról, hogy folytassam a karrieremet. Még mindig képes vagyok párharcokat nyerni, pedig itt top játékosokkal edzek.
A cikk szerint Wilshere-nek nincsen ajánlata a Premier League-ből, és egyetlen klubbal sincs közel a megegyezéshez. Megjegyzik, hogy a felesége, Andriani révén hamarosan ciprusi útlevelet is kap majd Wilshere, akinek az útja Kelet-Európa irányába is nyitott. Tekintve, hogy az NB I élcsapatai a régióban versenyképes fizetést képesek nyújtani, elviekben akár a magyar bajnokság is szóba jöhetne, ha lenne érdeklődés az angol középpályás iránt.
Ami azt illeti, van szép élménye Magyarországról Wilshere-nek, 2010-ben a magyar válogatott ellen a Wembley-ben 2-1-re megnyert meccsen mutatkozott be az angol nemzeti csapatban, méghozzá a két góljával mindent eldöntő Steven Gerrard cseréjeként. Akkoriban ő volt az angol futball ügyeletes csodagyereke, miután mindössze 16 évesen debütált az Arsenalban a Premier League-ben.
Ha akkor azt mondják az angoloknak, hogy a 2020-as Eb-n döntőt játszanak majd, a legtöbben azt gondolták volna, hogy Jack Wilshere lesz a csapat vezére. Az Eb-finálé valóra vált, de Wilshere 2016 óta nem volt válogatott. Hogy jutott idáig? A rengeteg sérülés miatt, de Arsene Wenger a végletekig hitt benne. Amikor 2010-ben kölcsönadta erősödni a Bournemouth-nak, a következő üzenettel tette: „Világklasszis futballista, ezt nem kell bizonyítania. Visszavárom!”
2018-ban azonban Wenger távozásával Wilshere védettsége is megszűnt az Arsenalban, így mehetett a West Ham Unitedbe, onnan meg újra a Bournemouth-ba. Tavaly nyáron azonban már ott sem kellett, miután lejárt a szerződése, azóta nincs csapata, pedig 30 évesen még a csúcson lehetne.
Wilshere szerint az a baj, hogy túl sok meccset hagyott ki a sérülései miatt, ezért hiába nyújt jó teljesítményt az edzéseken, az eladási értékre gondoló klubok már nem látnak benne üzleti lehetőséget, és ennek issza meg a levét.
– Sokáig tagadásban éltem a helyzetemet illetően – ismerte el Wilshere. – Tavaly augusztusban megkérdezték egy tévéinterjúban, mi lesz velem, én meg mondtam, hogy remélhetőleg történik valami a következő héten… Nem akarom használni a depresszió szót, mert sokan vannak rosszabb helyzetben, de igen, voltak depressziós gondolataim.
Délig csak ágyban feküdtem, nem is aludtam, csak magamban őrlődtem. Minek edzek? Kiért csinálom ezt? Teljesen elvesztem.
Wilshere állítása szerint mostanra megtalálta a válaszokat, újra vannak céljai, és tudja, mit akar – futballozni.
Borítókép: Jack Wilshere 2018-ban még az Arsenal mezében (Fotó: Gabriel Bouys/AFP)
