A Ferencváros tartós jelenlétre rendezkedett be a nemzetközi porondon

A klubtörténet egyik legszebb korszakát éli a hétvégén zsinórban a negyedik bajnoki címét szerző Ferencváros. Csak az alapító elnök, Springer Ferenc idején nyert több aranyérmet, mint a legutóbbi tíz évben. Az egymást követő három nemzetközi csoportkörös szerepléssel három év alatt megduplázódott a Fradi keretének az össz­értéke. A térség zászlóshajója, az európai porondon sikeres Dinamo Zagreb játékosállománya több mint kétszer annyit ér, mint a Ferencvárosé. A horvát élcsapat a saját nevelésű játékosokra és azok értékesítésére épít, a magyar bajnok más úton jár. De ez nem a klub, inkább a hazai utánpótlás-nevelés kritikája.

Dibusz Dénes a pályán élte végig a Fradi felemelkedését Fotó: Tumbász Hédi Forrás: Nemzeti Sport

Ricardo Moniz kezdte a sort, őt a nemzetközi kupaporondon rendre eredménytelen Thomas Doll követte. A német szakember vezérletével egy bajnokságot és három Magyar Kupát nyert az FTC. Szerhij Rebrovval köszöntött be a sikerkorszak, a tavaly furcsa körülmények között búcsúzó ukrán szakemberrel újra tényező lett Európában a Bajnokok Ligája, majd az Európa-liga csoportkörébe jutott zöld-fehér egylet. Peter Stöger néhány hónapos regnálása, ha másra nem is, az Európa-liga főtáblás szereplésre mindenképpen jó volt, utódja, Sztanyiszlav Csercseszov hozta a kötelezőt, a bajnoki címet, és Doll után ő lehet az első, aki május 11-én az esetleges kupagyőzelemmel duplázni tud.

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Ugyan korábban az angol befektető, Kevin McCabe idején is hemzsegtek az idegenlégiósok az Üllői úton, de azok jórészt leselejtezett labdarúgók voltak. A tíz éve tartó külföldi korszak beköszöntével egyre inkább nemzetközi alakulat lett a Ferencvárosból. Dollnál Böde Dániel, Gera Zoltán, Hajnal Tamás, Leandro, Lovrencsics Gergő és Varga Roland is kulcsember volt. Rebrov nem tartott igényre Bödére és Vargára, tavaly a Bajnokok Ligája csoportkörében a kapus, Dibusz Dénes mellett Botka Endre, Sigér Dávid és a korábbi csapatkapitány, Lovrencsics játszott rendszeresen a csapatban. Stöger újra felfedezte a magyar futballnak Vécsei Bálintot, és Pászka Lóránd berobbanásával tovább javulhatna az arány. 

Fotó: Mirkó István

A futball pénzügyi hátterében jól informált Transfermarkt adatait alapul véve az FTC játékoskeretének összértéke évről évre látványosan javult. 2020-ban, az Európa-liga csoportkörében szerepelt csapat állománya 21,9 millió euró volt, a BL-szereplés idején ugyanez az adat tizenkét millió euróval emelkedett. Az idei érték (44,9 millió euró) pedig több mint kétszerese a tavalyelőttinek, a Ferencváros a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörös szerepléseiből keletkezett bevétel egy részét minőségi játékosok igazolására fordította. 

Az FTC nem a nyári holtszezonban, hanem a téli szünetben bonyolította le a keret frissítését; szerződtette többek között az NB I legértékesebb labdarúgóját, a 3,8 millió euró­ra taksált brazil Marquinhost és a nigériai védekező középpályást, Anderson Esitit, akik azonnali segítséget jelentettek. Mindamellett a télen bombaüzletet kötött a zöld-fehér klub: a két éve 1,8 millió euróért szerződtetett Myrto Uzunit négymillió euróért adta tovább a spanyol első osztályú Granadának. Nem árt tudni, hogy a térség zászlóshajója, a Dinamo Zagreb játékosállománya több mint kétszer annyit ér, mint a Ferencvárosé: 97,45 millió. A horvát élcsapat saját nevelésű játékosokra és azok értékesítésére épít, a magyar bajnok más úton jár. De ez nem a klub, inkább a magyar utánpótlás-nevelés kritikája. 
A Ferencváros tartós nemzetközi jelenléte további anyagi ráfordítással, megfontolt játékospolitikával és szerencsével szinten tartható.

Borítókép: Dibusz Dénes az utóbbi idők nemzetközi sikereinek tevékeny részese volt (Fotó: Nemzeti Sport)