Horvátország fennállása legnagyobb sikereként negyeddöntőt játszhatott az Európa-bajnokságon. A nők között, tegyük hozzá a félreértések elkerülése végett. Persze túl nagy köszönet nem volt benne, a házigazda a papírformának megfelelően simán 16-8-ra kikapott Olaszországtól. Igaz, még így is többre vitte, mint Szerbia, amelynek hölgyei csupán az ötödik helyen végeztek a B csoportban. Montenegró pedig itt sincs az Eb-n.
A férfiak között a nemzetközi elithez tartozó délszláv országok nem rajonganak a női vízilabdáért. Vagy a délszláv országok hölgyei nem rajonganak a pólóért? Nehéz kérdés.
– Horvátországban csak úgy két évtizede vízilabdáznak a hölgyek, csupán három női csapat van, a női vízilabda nem túl népszerű, nem mérhető a kosárlabdához, a röplabdához és a kézilabdához. Szép lassan azért javul a helyzet – mondta az érdeklődésemre Boris Jelevic, a kontinensviadalról tudósító egyik horvát újságíró.
– Dehogy három, hat! – helyesbített az olaszok elleni meccs után az egyik horvát játékos, Alexandra Ratkovic, ami önmagában árulkodó a horvát női póló helyzetéről. – Száz és kétszáz között van a női játékosok száma, lassan, de fejlődünk, ígérjük, évről évre jobbak leszünk.
Nos, a szurkolók kivárják az eredményeket, avagy, ahogy mondani szokás, a lábukkal szavaznak. A horvát férfiválogatott meccseire, még az előre borítékolható sima győzelmekre is rendre megtelik a torna helyszíne, a kilencezres Spaladium Aréna, a hölgyek negyeddöntőjén viszont úgy háromszázan árválkodtak a hatalmas csarnokban.
A horvát női póló gondjain túllépve, a magyar válogatott is családias hangulatban játszotta a spanyolok elleni negyeddöntőt, becslésként a háromszázas nézőszámmal ezúttal sem tévedünk nagyot.
Vályi elhozta a labdát, egyből fórt kaptunk, szépen megjárattuk, sajnos Parkes ziccerben Terrébe húzta a labdát. Pedig fontos lett volna a jó kezdés, különösen az önbizalom végett, mert nem nekünk állt a zászló. Az 5. percig kellett várni az első gólra, Leiton lövése épphogy átcsorgott a képzeletbeli gólvonalon, aztán kaptunk újabb vérszegény gólt, ami után fórból Horváth szépített. Aztán Ortiz jött kétszer is – egy életerős lövés, majd egy ejtés –, s így már az első negyed végére ijesztőre hízott a különbség (1-4).
A bírókra nem lehetett panasz, sorozatban kaptuk a fórokat, Szilágyi a hatodikat végre értékesítette, de rögtön ezután a spanyolok kettős előnyből visszaállították a háromgólos különbséget. Aztán Parkes villant egyet, Magyari Alda védett nagyokat, Szilágyi szabaddobásból ejtett gólt, 4-5-nél újra szoros lett a meccs. Sőt, Gurisatti, a csapat „teherautója” újabb fórból egyenlített. Csupán 3,6 másodpercen múlt, hogy nem döntetlenről kezdődött a második félidő, de Prats visszavette az előnyt a spanyoloknak (5-6).
