Az UWW a közleményében leszögezi, Párizsban abban a tekintetben marad a tokiói minta, hogy a három szakág hat-hat súlycsoportjában 16-16 fős mezőnyök szerepelnek, tehát összesen 288 kvótát lehet megszerezni. A legnagyobb változást az jelenti, hogy a világbajnokságon ezúttal nem 108, hanem mindössze 90 kvótáért küzdenek a versenyzők – az arany-, az ezüst- és a bronzérmesek automatikusan kvalifikálnak, az ötödik helyezetteknek viszont birkózniuk kell egymással a Párizsba szóló repülőjegyért. Eddig mindkét vb-5. kvótát szerzett, vagyis súlycsoportonként hat birkózó ért révbe, most csak öt fog a világbajnokságon.
A kvalifikációs időszak második szakasza az eddig megszokott metódusban zajlik, a kontinentális kvalifikációs versenyeken minden súlycsoportban az első két helyezett szerez kvótát, ezzel 144 birkózó harcolja ki a játékokon való részvétel jogát. A harmadik, egyben utolsó, világkvalifikációs viadalon az eddig megszerezhető kettő helyett ezúttal három kvóta talál gazdára (összesen 54) – ezen a megméretésen a súlycsoportok bronzérmesei szőnyegre lépnek egymás ellen a kvalifikációért.
Az UWW kiemeli, a rendszer megváltoztatására azért volt szükség, hogy a világkvalifikáción döntőbe nem jutott sportolóknak maradjon esélye a kvótaszerzésre, így a két bronzérmes összecsapása ugyanolyan fontos lesz, mint az elődöntő. A párizsi olimpiáért csak azok a versenyzők küzdhetnek, akik 2006. december 31-én vagy az előtt születtek. A már kvótát szerzett sportolók nem szerepelhetnek a többi kvalifikációs versenyen, hacsak nem próbálnának szerencsét másik fogásnemben is. Az országos szövetségek a kontinentális kvalifikációs viadalon maximum annyi birkózót szerepeltethetnek, ahányat a 2024-es kontinensbajnokságon indítottak.
Az olimpiai kvalifikációs versenyeknek egyelőre csak az időpontja van meg, a rendező város még nincs:
2023. szeptember 16–24.: világbajnokság (egyelőre nincs rendező)
2024. március 15–17.: pánamerikai kvalifikációs verseny (egyelőre nincs rendező)
2024. március 22–24.: afrikai kvalifikációs verseny (Marokkó és Tunézia jelentkezett a rendezésre)
2024. április 4–7.: európai kvalifikációs verseny (egyelőre nincs rendező)
2024. április 12–14.: ázsiai kvalifikációs verseny (egyelőre nincs rendező)
2024. május 9–12: világkvalifikációs verseny (egyelőre nincs rendező)
Több érem reményében Spanyolországban
Hét kötöttfogású, valamint öt-öt női és szabadfogású magyar birkózó lép szőnyegre a spanyolországi Pontevedrában ma kezdődő U23-as világbajnokságon. A program a kötöttfogásúak versenyével kezdődik, csapatunk erejét pedig jól mutatja, hogy három olyan birkózónk méreti meg magát, aki korábban állt már dobogóra felnőtt világversenyen: a vb-ezüstérmes, olimpiai ötödik Szőke Alex (97 kg), az Eb-második Váncza István (67 kg) és az Európa-bajnoki bronzérmes Vitek Dárius (130 kg). Takács István (87 kg) és Kecskeméti Krisztián (63 kg) sem szégyenkezhet az eredményei miatt, előbbi U23-as Eb-győztesnek, felnőtt vb-ötödiknek, junior világ- és Európa-bajnoknak mondhatja magát, míg utóbbi a nemrégiben Belgrádban rendezett felnőtt világbajnokságon zárt az ötödik helyen. S ott van junior Európa-bajnokunk, Tösmagi Attila (77 kg) is a csapatban.
– A kötöttfogású csapatban két-három érem is benne van, és ezek között akár arany is lehet. A női és a szabadfogású válogatottól pontszerző helyeket, esetleg egy-egy éremszerzést remélek. A nőknél leginkább a tavaly U23-as vb-bronzérmes Szél Anna, valamint az U23-as Eb-harmadik Szabados Noémi jó teljesítményében reménykedem. Szabadfogásban is feltörekvő, fiatal generációnk van, több olyan srác, akiben nagy potenciál rejlik. Idén az esélylatolgatásoknál minden esetben alálőttem kicsit, bízom abban, hogy ez ezúttal is így lesz – mondta Bácsi Péter, az MBSZ szakmai igazgatója.
Borítókép: a világbajnokságon már nem 108, hanem csak 90 kvótáért küzdenek a versenyzők (Forrás: UWW)
