Egervári Sándor csak hosszas unszolásra rúgta fel Pelét + videó

Amint arról beszámoltunk, hosszan tartó, súlyos betegség után 82 éves korában meghalt a labdarúgás egyetlen háromszoros világbajnoka, Pelé. Az Origo terjedelmes írásban mutatja be a brazil legenda életét, és kitér arra az epizódra is, amikor 1980. június 1-jén filmforgatásra érkezett Budapestre.

Magyar Nemzet
Forrás: Origo.hu2022. 12. 30. 11:05
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pelé valójában akkor is focizni jött Magyarországra, mert akkor részben a magyar fővárosban forgatták a Menekülés a győzelembe című filmet, amelynek egyik producere a hollywoodi karrierje elején járó Andy Vajna volt. Pelé magyarországi tartózkodása óriási érdeklődés mellett zajlott, az 1980. június 4-én a Népstadionban lejátszott Magyarország–Ausztria barátságos meccs kezdőrúgását ő végezte el. Pelé Londonból érkezett meg a forgatásra.

Természetesen ő volt ennek a produkciónak a legnagyobb sztárja, még akkor is, ha az Oscar-díjas rendező, John Huston filmjében igazi sztárparádét lehetett látni, a kor színészóriásai közül sokan vállaltak szerepet a filmben. Így a nagy brit művész, a később két Oscar-díjat is nyert Michael Caine vagy Ingmar Bergman legendás színésze, Max von Sydow is. Pelé ebben a filmben egyrészt szakértőként működött közre, valahogy meg kellett tanítani a színészeket a futball alapvető elemeire, mert például Syvester Stallone kifejezetten ügyetlenül bánt a labdával.

Másrészt – ha már itt volt – bevették a buliba: egy trinidadi katonát alakított. Azt kevesebben tudják, hogy a magyar játékosok közül szerepet kapott a későbbi edző és szövetségi kapitány, Egervári Sándor is, akinek az egyik jelenetben fel kellett rúgnia Pelét. Egervárit csak a rendezők hosszas unszolása után lehetett rávenni arra, hogy megtegye, amit kérnek tőle. A jelenet végül annyira hitelesen és jól sikerült, hogy a rendező, John Huston felállva tapsolt, amikor a második forgatási napon Egervári felrúgta a háromszoros világbajnokot.

A Menekülés a győzelembe a Két félidő a pokolban hollywoodi remake-je, s rengeteg magyar vonatkozása van. John Huston filmje Bacsó Péter ötletén alapszik, aki még Fábri Zoltán figyelmét hívta fel először a II. világháborúban a német megszállók csapatát kétszer is legyőző kenyérgyári válogatott történetére. A legendás színész Gera Zoltán mindkét filmben szerepel. S Pelé mellett még több neves labdarúgó is feltűnt a filmben: az 1966-ban világbajnok angolok csapatkapitánya, Bobby Moore, mellette Osvaldo Ardiles is, az argentinok 1978-ban világbajnoki címet nyert játékosa vagy éppen az 1974-ben vb-3., 1972-ben olimpiai bajnok lengyel Kazimir Deyna is.

A film Párizsban játszódik, és az alkotói stáb szeretett volna egy olyan létesítményben forgatni, amely a második világháború alatti párizsi Yves-du-Manoir Olimpiai Stadionhoz hasonlatos. Választásuk az MTK akkori pályájára esett, amely megfelelt az elvárásoknak. Sőt még túl leharcoltnak is gondolták, így némiképp fel is kellett javíttatni. A filmesek nem csak az MTK pályáját vették kölcsön, hanem a kék-fehérek néhány labdarúgóját is, így került a képbe Egervári Sándor is, aki a náci katonák csapatában kapott szerepet. Egy interjúban elmondta, Pelé kifejezetten biztatta, hogy rúgja már fel, mert már a tizedik felvételnél járnak. Amikor pedig Egervári tényleg felrúgta, megdicsérte, hogy jól csinálta. A film 1981-re készült el.

Az Origó cikke ITT olvasható el Pelé életéről.

A jelenet pedig, amikor Egervári Sándor (3-as mezben) felrúgja Pelét, 5:16 percnél látható. 

Borítókép: Pelé az 1980-as budapesti filmforgatáson (Forrás: Örökmozgó)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.