Az akarat kevés volt, nem jött össze a csoda Litvániában

Sokáig jól tartotta magát, ám végül 89-64-re kikapott az utolsó előtti világbajnoki-selejtezőjén Litvániában a magyar férfiválogatott. Különösen a szünet után jött ki a két csapat közötti különbség, amikor a hazai csapat nagyobb ritmusban és pontosabban kosárlabdázott. A magyar együttes öt alapemberét nélkülözte, és így az eredmény megfelelt a papírformának. Érdekes, de matematikai esély még van a továbbjutásra.

Az élet olykor tud rendezni. A magyar férfiválogatott a legutóbb öt éve, 2018. február 23-án játszott utoljára Litvániában, azaz napra pontosan ugyanakkor, mint most. A helyszín akkor és most is a tengerparti Klaipéda volt, ám akkor egy ütött-kopott, régi, inkább tornateremre emlékeztető helyen kapott ki mindössze öt ponttal, most viszont az ultramodern Svyturys Aréna adott otthont a világbajnoki selejtezősorozat utolsó előtti mérkőzésének. A terem egyébként a litván szövetség elnökének, a legendás Arvydas Sabinisnak a nevét viselte, a mostani nyolcezres csarnok a legnépszerűbb hazai sörmárkát hirdeti – nálunk is írt már át hagyományt az anyagi érdek.

A magyar válogatott úgy lépett pályára telt ház előtt, hogy nem volt a kezében a saját sorsa a világbajnoki részvételt illetően. Még az esetleges győzelem sem nyújthatott garanciát a bravúrra, ám őszintén szólva a selejtezők előtt senki sem várhatta el reálisan a csapattól, hogy révbe ér, már az is nagy szó, hogy eljutott a harmadik körbe, és ezzel kivívta a jogot az indulásra a jövő évi olimpia nyári előselejtezőire. Litvánia nélkülözte a legjobbjait, az NBA-ben és az Euroligában szereplő klasszisait, ám ebben az országban messze a kosárlabda a legnépszerűbb sportág, itt a második garnitúra is roppant erős, a válogatott nem véletlenül a nyolcadik a világranglistán.

Fotó: Fiba.com

Erősen tartalékosan állt ki a magyar együttes is, hiszen öt alapjátékosára nem számíthatott Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány: az Euroligában érdekelt Hanga Ádám mellett nem lehetett itt a Japánban játszó Rosco Allen, s bár a kerettel tartott Vojvoda Dávid, ő nem léphet pályára, mert a volt menedzserével rendezetlen anyagi vitája miatt a FIBA felfüggesztette a játékengedélyét a nemzetközi porondon, a német élvonalban pallérozódó Filipovity Márkó sérült, Perl Zoltán pedig beteg. Veszítenivaló tehát nem volt, és ennek megfelelően a csapat higgadtan kezdett, és ha a tiszta helyzetekből kevesebbet ront, akár el is húzhatott volna. A védekezés viszont rendben volt, és így az első negyedben kevés pont esett (14-16).

Fotó: Fiba.com

A másodikban viszont gyorsan elment hét ponttal a házigazda, továbbra is a dobások pontossága hiányzott a magyarok játékából. Ebben az időszakban amíg Benke Szilárdék kétpontosokkal, addig a hazai játékosok néhány triplával növelték a pontjaik számát és ezzel a különbséget is. Ez nem vált végzetessé, a nagyszünetben 40-31-et mutatott az eredményjelző. 

Ivkovics Sztojan szokásához híven sokat forgatta a csapatot, de nem akadt senki, aki főszereplővé lépett volna elő, a honosított Mikael Hopkins teljesítménye emelkedett ki a leginkább. A harmadik negyed elején az ő hárompontosainak köszönhetően sikerült felzárkózni, ám a litvánok ebben a műfajban nagyon jók, többen is jól céloztak, és a 25. percre tizenháromra hízott az előnyük.

És sajnos hízott ez nagyobbra is, mert a védekezésbe is becsúszott néhány komoly hiba, így aztán az utolsó negyed 63-45-ös hazai vezetéssel kezdődött. Bár a magyar játékosok harcoltak, küzdöttek becsülettel, már nem volt esélyük az újabb felzárkózásra, nem tudták tartani a házigazdák ritmusát. Az ellenfél a végén már felszabadultan kosárlabdázott, és fölényesen, 89-64-re nyert. Ennek ellenére matematikailag a magyar válogatottnak még maradt esélye a továbbjutásra. Montenegró 74-66-ra kikapott Bosznia-Hercegovinában, így ha az utolsó fordulóban vasárnap bármilyen különbséggel vereséget szenved Csehországtól hazai pályán, és a magyar együttes megveri a bosnyákokat nem kevesebb, mint 41 ponttal, akkor ott lesz a világbajnokságon.

Szép és nemes feladat...

Fotó: fiba.com

Ivkovics Sztojan: – Köszönjük a litván szövetség szíves vendéglátását! Elosztottam a perceket, a legtöbben húsz perc körüli játéklehetőséghez jutottak. Igazi kosárlabdanemzethez látogattunk, a topkategóriás játékosok ellen megtettek mindent a srácok. Nekünk a bosnyák-meccs lesz az igazán fontos, hazai pályán szeretnénk szépen zárni a selejtezősorozatot, mostantól erre a találkozóra koncentrálunk. Ott vagyunk Európa tizenhat legjobb csapata között, Litvániának nagyon sok sikert kívánok a világbajnoki szerepléséhez.

Mikael Hopkins: – Nehéz meccs volt, kombinálva azzal, hogy Litvánia otthonában léptünk pályára. Küzdöttünk, ahogy tudtunk, próbáltuk elkerülni, hogy kényelmesen gyűjthessék a triplákat a hazaiak, de beesett néhány nagy dobásuk akár a támadóidő lejárta közelében, ami plusz energiát adott nekik. Sok támadólepattanót szedtek, és nem sikerült megakadályoznunk, hogy a közönség belehergelje őket a jó játékba. Van néhány napunk felkészülni a záró mérkőzésre, mindent megteszünk Bosznia ellen is.

Világbajnoki selejtező, 3. kör, 11. forduló, K csoport: Litvánia–Magyarország 89-64 (14-16, 26-15, 23-14, 26-19)

Borítókép: Minden labdáért nagy harc zajlott (Fotó: Fiba.com)