A magyar legenda hamis igazolással játszott, de a sportorvos nem buktatta le

Duplán ünnepeltek a fradisták szerdán. A női kézilabdacsapat ismét, már-már menetrendszerűen legyőzte a Győrt hazai pályán. A siker érzelmi felvezetését egy ünnepi köszöntő adta, az FTC egykori kiválóságát, Takácsné Giba Mártát árasztotta el a klub a szeretet és a megbecsülés virágaival. A sportág legendája egyike annak a négy, még élő kiválóságnak, akik kivívták a magyar kézilabdázás mind­máig egyetlen világbajnoki címét 1965-ben, Dortmundban. Ráadásul történetesen éppen a csúcsrangadó napjára esett Giba Márta nyolcvanadik születésnapja.

Budapest, 2023. november 15. Giba Márta, a Ferencváros egykori világbajnok kézilabdázója, akit 80. születésnapja alkalmából köszöntött Kubatov Gábor klubelnök a női kézilabda NB I-ben játszott FTC-Rail Cargo Hungaria - Győri Audi ETO KC mérkőzés kezdete előtt az Elek Gyula Arénában 2023. november 15-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

– Sokat változott a játék az ön idejéhez képest?
– Nem csak az, minden megváltozott. Annak idején nekem a mozgás a tornával kezdődött. A pesterzsébeti Attila utcai iskolában tornászgattam Gecse János testnevelőm irányításával, de tizenkét éves koromra meguntam, hogy a bukfenceknél mindig a padlón kopogott a fejem. Szerencsémre egy osztálytársam elhívott a Gyapjúfonóba kézilabdázni. Az első hónapok persze leginkább csak a közismert kidobós játékkal teltek. Balkezesként mégis hamar felfedeztek. Az ifiknél csak egy évvel idősebbek játszhattak, így nekem meghamisították az igazolásomat, amit azonban a sportorvos észrevett. Nem buktatott le, viszont kikötötte, hogy havonta jelentkezzek nála. Ez a trükközés csak az ifiknél vált be, ugyanis szinte pillanatok alatt a felnőttek között találtam magamat, akikkel a Gubacsi úton olyan iskolai tornateremben készülhettünk, ahol a folyosóról kellett nekifutni, hogy kapura lőhessünk.

Kézen fogva vitték a tatai edzőtáborba

– Ebből az eldugott, kis NB II-es csapatból hogyan jutott el a híre Török Bódoghoz, a legendássá vált szövetségi kapitányhoz?
– 1961-ben leérettségiztem, az ősszel pedig már az utolsó fordulót játszottuk a Híradótechnika ellen, amikor – tudtom nélkül – a nézők között foglalt helyet Bogyi bácsi (Török Bódog közismert beceneve, akinek a századik születésnapjára szobrot emeltek – a szerk.). Jól ment a játék, hat gólt dobtam, majd a meccs végén odahívtak hozzá. Ha tudom, hogy ott van, biztosan sokkal szerényebb játékkal állok elő, így viszont behívott a válogatottkeretbe. Izgalmas heteket élhettem át, mert a Ferencvárosba történő átigazolásom eléggé döcögősen ment. Végül minden sikerült, 1962 első napjaiban pedig a tatai edzőtáborba is elmehettem. Először vonakodtam, amire az edzőnk, Balogh Endre, „Bagyi” bácsi kegyetlenül letolt, és rám parancsolt azzal, hogy másnap reggel a Keletiben találkozunk. Szó szerint a kezemet fogva vitt le Tatára, ahol számomra elképzelhetetlenül kemény felkészülés következett, mivel nekem korábban az alapozás két kör futást jelentett az iskola udvarán. Ott viszont a Tatai-tó kerülésével kezdődött a nap, elöl Bagyi bácsi futott a tempót diktálva.

– Hogyan fogadták a válogatottban?
– Kedvesen, elsősorban Bogi, azaz Bognár Erzsébet (később Jányáné, majd Szőkéné – a szerk.), de a többiekkel is jó kapcsolatba kerültem. Bagyi bácsival érdekes volt a kapcsolatom. Viccelésre is gyakran kapható volt, de sosem tudtam igazán kiismerni. Az viszont tény, hogy egyetlen félreérthető szó sem jött ki a száján. Az edzéseken és a meccseken nem volt nála pardon, mindenkitől a maximumot várta el. Élvezetes, változatos gyakorlásokat vezetett, mindig voltak taktikai újdonságai, váratlan húzásai, amelyeket a mágnestábláján magyarázott el. Kiborulni mindössze egyszer láttam őt, amikor egy gyengébb partner elleni edzőmeccsen teljesen szétesően játszottunk, az ellenfél még vezetett is. Úgy földhöz vágta az elmaradhatatlan stopperóráját, hogy az darabokra tört.

Legendák egymás közt: Giba Márta és Kökény Beatrix. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

– Nagyon fiatalon, csupán huszonkét évesen szerepelt a világbajnokságon. Milyen emlékei vannak?
– A vb-n én mindössze egy meccsen szerepeltem, a lengyelek ellen, a finálét is a kispadról drukkoltam végig. Bagyi bácsi nem kockáztatott, inkább a már jól ismert, bevált embereit szerepeltette. A fiatalok közül csak Lengyel Erzsinek (később Ritterné) jutott főszerep: villámgyors balszélsőnk a jugoszlávok elleni döntőben az 5-3-as győzelemből két góllal vette ki a részét.

– Az aranyérem mellett a világbajnokság ráadásul a leendő férjével is megajándékozta…
– Igen, a későbbi férjem akkor katona volt. Amikor meglátta a Képes Sportot, mindjárt a felkutatásomra indult. Másfél évvel később pedig össze is házasodtunk.

– Elsősorban a Fradiban sziporkázott, a válogatottban kevesebbet kockáztatva játszott. Ez volt a feladata?
– Féltem a labdaeladásoktól, mert elég volt két rossz passz, és máris mehettem vissza a kispadra. Így is százharminckilencszer szerepeltem a válogatottban. Pályafutásom vége felé a montreali játékok előtt még az olimpiai esküt is letettem, de egy sérülés miatt önként lemondtam a szereplésről. 1979-ben megszületett a fiam, az alapozást még megcsináltam a Fradiban, majd 1980 elején köszöntem el, igaz, levezetésként még öt évig szerepeltem a VOSE csapatában, az NB II-ből feljutottunk az NB I/B-be.

– Később még egyszer „átigazolt”, Pestről vidékre, Inárcsra költöztek.
– Pesterzsébeten kitűnő, negyedik emeleti lakásunk volt egy huszonkét négyzetméteres tetőterasszal, ahonnan fél Budapest látványa tárult elénk. A kilencvenes években mégis költözésre szántuk rá magunkat, mert egyre nehezebben ment a lépcsőzés és a cipekedés. Nagy szerencsénkre partnereink éppen ilyen otthonra vágytak, mint a mienk volt. Így egyszerű csere révén a Budapesttől harmincöt kilométerre lévő Inárcsra költözhettünk, ahol a házhoz egy háromszázötven négyszögöles, egykor lucernával beültetett telek is tartozik. Sokéves munkával kialakítottunk egy kis édenkertet, ahol huszonkét különböző gyümölcsfa mellett dísznövények egész sorát telepítettük.

Giba Márta ma is nézi a Fradi meccseit

– A meccsnézésen felül hogyan telnek a napjai?
– Sajnos a férjemet évekkel korábban elvesztettem. Jelenleg a fiammal élek, a nyolcéves kisunokám, Karolina sok időt tölt nálunk. A kertben mindennap hosszú órákon keresztül végzem az aktuális tennivalókat, sötétedés után pedig tévézgetek, ha egy mód van rá, sportműsorokat nézek, elsősorban a Fradi kézis meccseit.

– Közeleg a női világbajnokság. Mire számít a Golovin Vlagyimir vezette a magyar válogatottól?
– Nem könnyű a kapitány helyzete, hiszen a négy, szóba jöhető kapus közül kettő – Szikora Melinda és Janurik Kinga – sérülés miatt kiesett. Remélem, Janurik végül csak bevethető lesz. Mellette elsősorban Klujber Katrintól várok jó szereplést a világbajnokságon. Márton Gréta is elég tehetséges ahhoz, hogy jó játékkal rukkoljon ki. Ha a válogatott is olyan nagy szívvel játszik majd a vb-n, mint szerdán a Fradi a Győr ellen tette, akkor a jó sorsolást kihasználva kellemes meglepetést is okozhat majd a vb-n.

Borítókép: Giba Márta nyolcvanévesen is naprakész szeretett sportágából (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)