Madaras Norbert, az MVLSZ elnöke a női válogatott kiemelt támogatójával, a SEAT-tal közösen tartott sajtótájékoztatón a világbajnokságot a tavalyihoz hasonlította; azaz a dohai vb hasonlóan „felemás” torna volt, csak most megfordultak az előjelek. Az elnök csalódásként értékelte a férfiak hetedik helyét, kiemelve a franciák elleni negyeddöntő második félidejét, de hozzátette, hogy kicsi a különbség a topcsapatok között, épp ezért folyamatosan dolgozni kell. Az ezüstérmes női válogatott kapcsán kiemelte: Dohában kijött az, ami Eindhovenben nem, azaz a kapitányváltástól remélt stabilabb játék. Ez, valamint a fejlődés egyértelműen pozitív az olimpia előtt, de így is mindenkitől a maximum kell a következő hónapokban.
– Van egy ideálishoz közeli állapot, ezt azonban nem szabad alapnak vennünk. Nulláról kell indulnunk, hogy Párizsban is eljuthassunk a döntőig – zárta gondolatait az elnök.
Mihók Attila szövetségi kapitány arról beszélt, hogy a csapat elérte azt a szintet, amit remélt februárra, igaz, néhány héttel ezelőtt még nem feltétlenül gondolta így.
– Kiegyenlített a mezőny, egygólos meccseken dőlnek el a legfontosabb helyezések, épp ezért az a legfontosabb, hogy miként ragadjuk meg a pillanatot és az esélyt, ami mérkőzéseket dönthet el. Ezeket most kihasználtuk, hiszen az ötméterespárbajok megnyeréséhez például az is kell, hogy a világ- és Európa-bajnok ellen ne szenvedjünk vereséget a rendes játékidőben.
Mihók Attila hozzátette, nem volt könnyű követni, mennyire mélyen, majd mennyire magasan is járt a csapat Eindhovenben, aztán Dohában.
– A két torna között az volt a különbség, hogy a világbajnokságra eldöntöttük, nem elég csak vízilabdázni, hanem valami több is kell.
Cseh Sándor számára némiképp új volt a női társkapitányi szerepkör, kicsit zavarta, hogy a közös munka megkezdése után egy hónappal is azt kérdezgették tőlük, miként fog kinézni köztük a munkamegosztás. Azért is döntött úgy december közepén, hogy onnantól nem nyilatkozik, mert szerinte a csapatnak egy irányba kell mennie, és a kommunikációt így szerette volna egységesíteni.
– A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy a forma, az edzettségi állapot és minden más úgy épült fel végül, ahogy szerettük volna, és ez vezetett sikerre – mondta Cseh Sándor.
