Szinte fogolyként kísérték a felfegyverzett rendőrök a Fradi szurkolóit

Csütörtökön este a Ferencváros a görög Olimpiakosz ellen kezdi meg az Európa-konferencialiga kieséses szakaszát. A két csapat közös múltja nem terjedelmes, mert csak egyszer vívtak párharcot a nemzetközi porondon, ám annál emlékezetesebb. Az UEFA-kupa első fordulójában csaptak össze 1996 szeptemberében, és az összecsaptak szó szerint értendő. A pályán és az azon kívül történtekre is – ezt idézzük fel a legfrissebb hírek mellett. A cikk az Arcanum adatbázisának segítségével készült.

A Ferencvárosnak semmi esélye sem volt. Egy mentálisan megrogyott csapat fogadta a nevek alapján roppant erős Olimpiakoszt. Kezdődött azzal, hogy az előző évben a Bajnokok Ligája csoportkörében a Real Madriddal, az Ajaxszal és a Grasshoppersszel harcoló magyar bajnok 1996 augusztusában bántóan könnyen elvérzett a Göteborg elleni BL-selejtezőn, a svédek az első meccset simán nyerték 3-0-ra, az Üllői úti visszavágón született 1-1 is csak felbőszítette a szurkolókat. A Fradi a bajnokságban nem szerepelt rosszul, az első négy forduló után három győzelem és egy vereség volt a mérlege.

Limperger Zsolt volt az Olimpiakosz elleni meccsek egyik hőse. Fotó: Mirkó István

Mégsem volt bocsánat az egy évvel korábban ünnepelt vezetőedzőnek, Novák Dezsőnek a BL-kudarc miatt. Szeptember 6-án lemondott a posztjáról, amit a Nemzeti Sportnak ezzel indokolt (a korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.): „Újra és újra megtaláltak, belém kötöttek, mocskoltak, sőt megfenyegettek.” A csapat kissé megzavarodott, mert másnap roppant gyenge meccsen 1-1-et játszott Csepelen, amit a sportlap úgy kommentált, hogy „Ennyire Novákkal is futotta volna”. Így érkezett el a Ferencváros az UEFA-kupa első fordulójában az Olimpiakosz elleni hazai mérkőzéshez szeptember 10-én, a megbízott edző, Mucha József vezetésével.

– Nekem Józsi már az utánpótlásban is edzőm volt, de a többiek is jól ismerték őt, ő is minket, és sikerült összekapnunk magunkat – emlékszik vissza a Fradi akkori egyik védője, Limperger Zsolt. – A görögök érezhetően lenéztek minket, mi pedig jó napot fogtunk ki, és 3-1-re nyertünk.

A mérkőzés lefújása után a pályán kívül folytatódott a görög–magyar csata – szó szerint. A ferencvárosi szurkolók egy része megtámadta az ellenfél drukkereinek a buszát, megdobálták kövekkel, személyi sérülés is történt. Ettől fogva mindenki előtt világossá vált, hogy a visszavágó kétfrontos harc lesz, ugyanis az Olimpiakosz játékosai fogadkoztak, Pireuszban legázolják a Fradit a továbbjutásért, a szurkolói pedig nyilvánosan bosszút esküdtek az őket ért atrocitásokért.

Novák tárgyalt az utódjaival

A következő napok is érdekesen teltek az Üllői úton: a lemondott Novák Dezső lett a szakosztály-igazgató, és ő tárgyalt a lehetséges utódjaival. Nyilasi Tibor igent mondott a felkérésre, ám szeptember 13-án az elnökség nagy meglepetésre egy másik klublegendát, a Németországban élő Varga Zoltánt nevezte ki vezetőedzőnek, Nyilasi csupán egyetlen szavazatot kapott. A Fradi a bajnokságban már Vargával győzte le otthon a Stadlert, idegenben a BVSC-t, majd a saját stadionjában sikeres főpróbát tartott a Haladás ellen az Olimpiakosz elleni visszavágóra, mindkét gólt Limperger Zsolt szerezte.

Athénban aztán tényleg háborús körülmények várták a ferencvárosiakat. A mérkőzés napját megelőző edzésen a játékosok éppen a tizenegyeseket gyakorolták, amikor a görög szurkolók gránátokat lőttek közéjük, néhány a fejük mellett süvített el. Másnap a kivonulásnál aprópénzzel és öngyújtókkal dobálták meg őket, csak úgy sütött mindenkiből a feléjük áradó gyűlölet. Az Olimpiakosz játékosai sem ismertek tréfát ezen a meccsen, rendkívül durván futballoztak.

– Én olyan ellenséges körülmények között sem addig, sem utána nem játszottam – mondja ma Limperger Zsolt. – Az ellenfél is szemlátomást meg akart minket félemlíteni, de minket ez is csak összerázott. Az első félidő derekán Miriuta nagyszerű szabadrúgással vezetést szerzett, amit a görögök öt perccel később kiegyenlítettek, de a fordulás után azonnal gólt lőttem, és akkor már tudtuk, hogy mi jutunk tovább. Így is lett, a görögök csak egyenlíteni tudtak.

Ez az, ami a pályán történt. A másik fronton sem volt teljes a nyugalom. Erről a Nemzeti Sport ezt írta: „A reggeli órákban megérkezett Budapestről az a különgép, amely mintegy száz ferencvárosi szurkolót repített Athénbe. Ők szerencsésen landoltak, majd minden baj nélkül eljutottak a szállodáig, nem így a buszos túrán részt vevő fradisták egy része. Ahogy hallottuk (s ezt több helyről is megerősítették) útközben rajtaütöttek egy vagy két magyar buszon, kővel dobálták meg a járműveket és azoknak egy-két ablaka berepedt. Személyi sérülésről szerencsére (itt és most) nem hallottunk. Ehelyett azt mesélték, hogy a Ferencváros baráti köre által szervezett út résztvevőit Molotov-koktéllal kínálták meg egy szállodában.”

Nemzeti Sport, 1996. szeptember 26. 

A meccs előtt és után fegyveres rendőrök kísérték a stadionba, majd onnan ki a ferencvárosi szurkolókat, olybá tűnt, mintha foglyokat kísértek volna szoros őrizetben a fegyveresek. A Nemzeti Sport egyik újságírója inkognitóban vegyült el közülük, és másnap megírta a tapasztalatait. „Lemegyünk az aluljáróba, és az egyik peronról levezető lépcsőn megjelenik tucatnyi piros-fehér mezes suhanc. A rendőrök kiabálnak, és mutatják is, menjenek vissza, de azok tovább közelítenek. Rosszul teszik. Az első rendőr a hozzá legközelebb állót egy hirtelen mozdulattal képen törli a hatalmas plexipajzzsal, a másik három pedig öt másodperc alatt kegyetlenül megfenyíti a többi görögöt, akik azt sem tudják, merre meneküljenek. Ettől fogva béke van. Amikor elérünk a buszhoz, a kétszáz fradista vastapssal köszöni meg a profi őrizetet, aztán felkászálódunk.”

Végül mindenki épen és egészségesen hazatért egy szép siker és egy hátborzongató nap emlékével.

Az 1996-os mérkőzéssel foglalkozott a Szpíker korner legutóbbi műsora is:

Borítókép: Az Olimpiakosz szurkolói ma is félelmetesek (Fotó: AFP)