Magyar átok, bronzátok, olasz folyó és az elveszett meccs

Június 14-én kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, amelyen a magyar válogatott a házigazda Németország, valamint Svájc és Skócia csapatával szerepel egy csoportban. Ez lesz a harmadik Eb, amelyen huszonnégy csapat vesz részt. A létszámot háromszor emelte, a lebonyolítást négyszer is megváltoztatta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), s akadt olyan döntés, amelynek a magyar válogatott szempontjából is nagy jelentősége volt.

2016-ban negyvennégy év után győzelemmel tért vissza a foci Eb-re a magyar válogatott Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir

Az 1980-as labdarúgó Európa-bajnokság egyedi marad az Eb-k történetében. A torna létszámának emelését fokozatosan végezte az UEFA, öt torna zajlott négyes döntővel, négy Eb nyolc csapattal, öt Európa-bajnokság tizenhat válogatottal, s az idei lesz a harmadik huszonnégy csapatos foci Eb. Olyan lebonyolításra azonban sem előtte, sem utána nem volt példa, amelynek végén Németország – pontosabban az NSZK – az első kétszeres Európa-bajnok lett.

Antonio Cassano volt a sok olasz Eb-csoportkörös dráma egyikének főszereplője (Fotó: AFP/Mladen Antonov)

Az első, több erős válogatott által jelentéktelennek gondolt Európa-bajnokság után egyre nőtt a selejtezőbe nevező válogatottak száma, s az 1980-as torna előtt érett meg az UEFA-ban, hogy az addigi négyes döntő helyett nyolc csapat részvételével rendezzen Eb-t. A lebonyolításra a világbajnokságtól vették a példát, ami az 1978-as történések ismeretében furcsa döntés volt.

Az argentínai világbajnokságon két csoportkört rendeztek, a másodikban nyolc válogatott volt érdekelt, s utóbbi fázis két csoportelsője a döntőbe jutott, míg a második helyezettek a bronzéremért játszottak. A vb utolsó csoportmeccse előtt Argentína pontosan tudta, hány góllal kell nyernie a már biztos kieső Peru ellen, hogy ne a bronzért, hanem a nagy rivális Brazília kárára az aranyért léphessen pályára. A szükséges 4-0 helyett végül gyanúsan csekély perui ellenállás mellett 6-0-ra nyertek az argentinok, majd négy nappal később hazai pályán világbajnoki címet ünnepeltek.

Olaszország csoportkörös drámái az Eb-ken

Az UEFA-nak szerencséje volt: habár semmit nem tett azért, hogy elkerülje a hasonló helyzeteket, az egyik csoportban a németek már biztos döntősként léphettek pályára az utolsó, Görögország elleni csoportmeccsükön, míg a másik négyes elődöntőnek beillő csoportdöntővel zárult a rendező Olaszország és Belgium között. Egy fontos különbség volt: mivel csoportmeccsről volt szó, a gól nélküli kilencven perccel véget is ért, ami Belgium döntőbe jutását jelentette.

1984-ben visszatértek az Eb-re az elődöntők, a programból viszont kikerült a bronzmeccs, amelyet azóta sem rendeznek meg az Európa-bajnokságokon. Az elveszett meccs hátterében az állt, hogy az egyébként is váratlanul alacsony nézőszámokat hozó 1980-as torna bronzmeccsét annak ellenére is kevesen követték figyelemmel, hogy a rendező Olaszország volt az egyik résztvevő.

Míg 1980 az utolsó Eb-bronzmeccset hozta, távolról sem az utolsó olasz főszerepléssel zajló csoportbeli drámát. Az 1996-os, első tizenhat csapatos Európa-bajnokság Olaszország számára 0-0-s csoportmeccsel ért véget. A csoportelső – és későbbi aranyérmes – Németország elleni döntetlen csak a csehek Oroszország elleni veresége esetén ért volna továbbjutást az olaszoknak, a csehek a 88. percben egyenlítettek, Vladimír Smicer vette be Sztanyiszlav Csercseszov kapuját.

2004-ben az olaszok szereztek az utolsó pillanatban, a 94. percben gólt, amely győzelmet ért, továbbjutást viszont nem. Antonio Cassano elrohant ünnepelni a találatát, majd elsírta magát, amikor a csapattársai közölték vele, hogy Dánia és Svédország meccse 2-2-re végződött, ami a három ötpontos válogatott közül a dánok és a svédek továbbjutását, valamint az olaszok kiesését eredményezte.

Olaszország 2012-ben majdnem belelépett ugyanebbe a folyóba. Két forduló után két döntetlennel felkínálta a lehetőséget a spanyoloknak és a horvátoknak egy hasonló 2-2-re. Ezúttal azonban nem golyózták ki a riválisok az olaszokat, a spanyolok 1-0-ra nyertek, később a döntőben pedig bebizonyították, hogy nem kellett félniük az olaszok továbbjutásától, az Eb-k történetének legegyoldalúbb fináléjában 4-0-ra verték az azúrkékeket.

A legújabb lebonyolítással a 2004-eshez hasonló végkifejlet gyakorlati esélye megszűnt, mivel immár a négy legjobb csoportharmadik is továbbjut, öt ponttal csak elméletben lehetséges kiesni csoportból, sőt mind a 2016-os, mind a 2021-es tornán volt három ponttal továbblépő csoportharmadik is.

Másfajta záróköri drámára viszont lehetőséget teremtett az új forma, s 2016-ban  éppen az olaszokat átkozták a törökök. Olaszország biztos továbbjutóként a 85. percben kapott góllal vereséget szenvedett Írország ellen, az addig negyedik legjobb csoportharmadiknak tűnő törökök pedig az ötödik, már kiesést jelentő helyre csúsztak a rangsorban.

Csak a magyar átok tört meg azonnal

Számunkra sokkal fontosabb változás volt, hogy a 2016-os létszámnövelésnek köszönhetően a magyar válogatott visszatért a foci Eb-re, az 1972-es, még négycsapatos torna óta először. S a magyar átok megtörése nemcsak egyszeri csoda volt, nemzeti csapatunk a 2021-es Eb-n is részt vett, az idei tornára pedig akkor is kijutott volna, ha az UEFA visszatért volna a tizenhat csapatos lebonyolításhoz.

Egy másik átkot viszont nem tört meg azonnal a bővítés. Hiába növelték 1996-ra tizenhatra az Eb-résztvevők számát, az első három ilyen tornáról lemaradt az aktuális vb-bronzérmes – sorrendben Svédország, Horvátország, majd Törökország. A németeken persze nem fogott az átok, de az első huszonnégy csapatos Eb-re még visszatért, óriási meglepetésre Hollandia a kibővített mezőnybe sem fért be. Azóta viszont Belgium, majd az idei tornára Horvátország is kijutott, így úgy tűnik, ez az átok is már végleg a múlté.

Az Európa-bajnokság eddigi győztesei

Németország az egyetlen, amely három különböző lebonyolítású torna végén is Európa-bajnok lett, míg a szintén háromszoros győztes Spanyolország az egyetlen, amely címet tudott védeni, 2012-ben. Ha idén is címvédés lenne, akkor Olaszország is csatlakozna az említett két országhoz a rekordbajnok körében, ugyanezt megtenné végső sikere esetén Franciaország is. A Szovjetunió és Csehszlovákia már megmarad egy győzelemnél, s idén a görögök sem szerezhetik meg második Eb-aranyukat, mert nem jutottak ki a németországi Eb-re. Dánia, Hollandia és Portugália viszont eljuthat egyről a kettőre az idei tornán.