Közismert a sztori, hogy az első, 1960-as Európa-bajnokságtól a spanyolok a selejtezők második fordulója előtt visszaléptek, mert a spanyol diktátor, Franco tábornok nem járult hozzá, hogy a spanyol válogatott megmérkőzzön a Szovjetunió csapatával. Négy év múlva, 1964-ben rendezőként aztán meg is nyerték az Eb-t, Francót akkor már az sem zavarta, hogy a döntőben a Szovjetunió volt az ellenfél.
Ezután ínséges két évtized következett, a spanyolok legközelebb 1984-ben jutottak be ismét a fináléba, ahol aztán 2-0-ra kikaptak a Michel Platini vezérelte franciáktól.
Iniesta és Xavi vezérletével
Spanyolországnak ezután újra két évtizedet kellett várnia, mire újra ütőképes csapata lett. Casillas, Sergio Ramos, Puyol, Iniesta, Xavi, David Villa, Fernando Torres – ma is jól emlékezünk az akkori csapat hőseire. Akik hosszú éveken át uralták a nemzetközi labdarúgást, hiszen Spanyolország 2012-ben megvédte a címét, közben, 2010-ben Dél-Afrikában pedig a világbajnokságot is megnyerte.
Spanyolország azóta folyamatosan esélyesként vág neki bármelyik világ- vagy Európa-bajnokságnak és az újabb sikerre nem is kellett olyan sokat várni. A spanyolok három éve, Angliában az elődöntőben a későbbi győztes Olaszországtól kikaptak 11-es párbajban (Dani Olmo és Morata hibázott), 2024-ben ismét, immár negyedszerre győztek.
Megérdemelt diadal
Előzetesen Angliát, Németországot, Franciaországot és talán még Portugáliát is esélyesebbnek tartották az aranyéremre, de utólag nem is vitás, Spanyolország teljesen megérdemelten diadalmaskodott, amit sportszerűen Gareth Southgate, az angol válogatott szövetségi kapitány is elismert.
A futballt gyakran igazságtalannak tartjuk, a 2024-es Európa-bajnokságon azonban győzött az igazság.
És az angolok?
Anglia viszont 2021 után 2024-ben is elvesztette a döntőt. S továbbra is egyetlen trófeával büszkélkedhet, az 1966-os világbajnoki címmel. A futball nem hazamegy, ismét hazaküldték…
