Hogyan változik meg az atlétika? Ráncfelvarrás előtt a sportok királynője

Új szabályok távolugrásban? Száz méteren versenyző rúdugró? Michael Johnson pedig magának akarja az atlétika legnagyobb sztárjait. A nemzetközi szövetség több megoldásban is gondolkozik, hogy népszerű maradjon az atlétika.

Noah Lyles más sportágak képviselői ellen is bizonyítaná, hogy ő a leggyorsabb Fotó: Kurucz Árpád

Duplantis szokatlan sikere

Az átalakításokon túl az egyedi ötletek is lendületet adhatnak az atlétikának. Ilyen volt a svéd rúdugrófenomén, Armand Duplantis és a 400 méteres gátfutás norvég világcsúcstartója, Karsten Warholm közötti 100 méteres verseny. Duplantis rúdugrásban a saját világcsúcsával küzd versenyről versenyre – idén háromszor javította meg a rekordot, amely most éppen 626 cm. A győzelméért viszont nem kell izgulniuk a rajongóinak, ebből a szempontból is teljesen más élmény volt a Warholm elleni verseny, amely előtt a szakértők inkább a norvég sikerét jósolták.

Duplantis 10,37 másodperces idővel győzött a zürichi Gyémánt-liga állomás előestéjén megrendezett versenyen, amivel bizonyította, hogy kiváló atlétaként szokatlan versenyszámban is nagyszerű eredményre képes. Persze világbajnok nem lehetne 100 méteren, de például a magyar bajnokságot 2007 óta kivétel nélkül minden évben megnyerte volna ezzel az időeredménnyel.

Duplantis mellett jelentős arca az atlétikának Noah Lyles, aki sportágon kívüli rivalizálásokkal próbálja magára és az atlétikára irányítani a figyelmet. A királyszám, azaz a 100 méteres síkfutás aktuális olimpiai és világbajnoka a tavalyi, budapesti sikere után az amerikai kosarasoknak szólt be, amiért NBA-győztesként világbajnoknak nevezik magukat, mire több kosárlabdázó közölte, hogy simán legyőznék Lylest futóversenyen. A legkomolyabb kihívónak azonban a „Gepárd” becenévre hallgató amerikaifutballista, Tyreek Hill tűnik, Lyles szerint már szervezés alatt áll kettejük 60 méteres futóversenye.

Michael Johnson a legjobb futókat gyűjti

Az, hogy olyan sztárok mérjék össze tudásukat, akik a hagyományos versenynaptár eseményein ezt nem teszik meg, nem teljesen újdonság az atlétikában. 1997-ben az aktuális 100-as és 200-as olimpiai bajnok, a kanadai Donovan Bailey és az amerikai Michael Johnson 150 méteren állt ki egymás ellen, hogy eldöntsék, ki is a világ leg­gyorsabb embere. A verseny végkifejlete elmaradt a várakozásoktól, Johnson sérülés miatt nem fejezte be a távot, Bailey szerint csak azért, mert érezte, hogy ki fog kapni.

Michael Johnson ma már versenyszervezőként tenne az atlétika népszerűsítéséért, kizárólag a futóversenyekre koncentrálva. Jövőre debütál a Grand Slam Track versenysorozat, amelyben a tervek szerint a világ legjobb futói versenyeznének egymással hat kategóriában. Johnson eddigi legfontosabb eredménye, hogy megnyerte az állandó résztvevők közé a sportág legnagyobb női sztárját, a 400 gátas világcsúcstartót, s Sydney McLaughlin-Levrone rendszeresen fut majd 400 síkon és 400 gáton is az új versenysorozatban.