A sportok királynője. Árulkodó a kifejezés, hogy az atlétika milyen szerepet tölt be a sportban. Ennek ellenére manapság ennek a sportágnak is meg kell küzdenie a népszerűségért, s ez a küzdelem több fronton zajlik. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség átalakította a versenynaptárat, a világbajnokság őszre került át, 2026-ban pedig Budapest lesz az új csúcsesemény első házigazdája. A rúdugrófenomén Armand Duplantis már megmutatta magát 100 méteren, Noah Lyles sportágak közötti összecsapásokban gondolkozik, Michael Johnson pedig elindítja a futók Grand Slam-szériáját.

Budapest nagyszerű házigazdája volt 2023-ban az atlétikai világbajnokságnak. Ehhez a megállapításhoz nem szükséges semmiféle elfogultság, az a tény magáért beszél, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) a magyar fővárost választotta az új csúcsesemény, a világdöntő első helyszínéül.
Budapest szerepe
Az atlétika az olimpián a legfontosabb sportágnak tekinthető, s még a páratlan években rendezett világbajnokság is ráirányítja a figyelmet, azonban eddig minden ciklusban volt egy „lyukas” esztendő, ezt az űrt tölti be mostantól a világdöntő, amelyre az év legjobbjai kapnak meghívást, hogy 2026. szeptember 11. és 13. között Budapesten versenyezzenek. A WA terve, hogy a versenyt minden páros évben, azaz olimpiai esztendőkben is megrendezi az idény lezárásaként.
Ahogy a versenyszezon lezárása lesz a világbajnokság is. A vb alapértelmezett időpontja eddig augusztus volt, a kezdés csak egyszer volt későbbi, 2019-ben, amikor Katar fővárosa, Doha volt a helyszín.
2025-ben Tokió, 2027-ben Peking szeptemberben látja vendégül a világ legjobb atlétáit, a legrangosabb versenysorozat, a Gyémánt-liga versenynaptárját pedig úgy módosítják, hogy véget érjen a világbajnokság előtt, amelynek így egyfajta felvezetése lesz.
Az új időpont az időjárás szempontjából is kedvezhet az atlétáknak, kevésbé kell majd tartani a hőségtől, mint augusztusban.
A versenynaptár átszabásához könnyen alkalmazkodhatnak a sportolók, de vannak olyan, különböző stádiumban lévő újítási tervek, amelyek alaposan átalakíthatnak egy-egy versenyszámot. Az ötletek között szerepel például az akadályfutás távjának lerövidítése 3000 méterről, vagy éppen a távol- és hármasugrásban a hosszabb ugrózóna kialakítása: bizonyos határon belül az elugrás helyétől mérnék az elért távolságot, ami a mostaninál kevesebb érvénytelen ugrást hozna, viszont elvenné a tökéletes lécfogás jelentette versenyelőnyt. Az elképzelés ellen kikelt a távolugrás aktuális olimpiai és világbajnoka, Miltiadisz Tentoglu, ahogy az olimpián több futószámban alkalmazott reményfutamos rendszert kiváló 400-as futónk, Molnár Attila kritizálta élesen.