Napjainkban hozta nyilvánosságra az UEFA a legfrissebb Landscape-jelentését, ami az európai futballban történő változásokat, a férfi és a női futball fejlődésének és növekedésének fő trendjeit vizsgálja elsősorban. Összességében a mutatók pozitívak és erőteljes növekedést mutatnak, és a számok egyértelműen igazolják, hogy az európai futball felépült a Covid hatásaiból, és a járvány előtti állapotánál is erősebben jelent meg.
Például jelenleg összesen 221 millió ember követi az európai futballt, mégpedig vagy úgy, hogy személyesen látogat ki a találkozókra, vagy pedig különféle médiaplatformokon keresztül követi azokat. Ráadásul ami igazán jó hír, hogy ez a növekedés nem korlátozódik az elit futballra. A jelentés szerint a szurkolók növekvő érdeklődése kiterjed az alacsonyabb szintű futballra, valamint a feltörekvő fiatal játékosokra is, játszanak azok akár valamelyik utánpótlás korosztályban.
– Nem csak a topligákról van szó, ami hatalmas öröm a futballszeretők tízmillióinak. Sportunk minden szinten virágzik, szinte hihetetlen adat, hogy 68 millió szenvedélyes szurkoló vesz részt az alsóbb osztályú meccseken, távol az elbűvölő, ulktramodern stadionoktól. Ez a hihetetlen szenvedély és szurkolóirészvétel bizonyítja az európai futball valódi erejét, valamint azt, van értelme annak az építkezésnek, amikor egy utánpótláskorú gyermeket vagy fiatalt kinevelnek a klubok – olvashatók a jelentés előszavában Aleksander Ceferinnek, az UEFA elnökének szavai.
Az UEFA Landscape jelentése szerint a futball növekedésének egyik fő hajtóereje az élő mérkőzések látogatottságának növekedése. A járvány visszaesését követően a szurkolók visszatértek a futballpályákra. A 2022/23-as szezonban már legalább 33 élvonalbeli férfiliga összesített látogatottsága magasabb volt, mint a járvány előtti 2018/19-es szezonban, és az adatk alapján kijelenthető, hogy 14 liga esetében az elmúlt egy évtizedben a legmagasabb számot jelentette a tavalyi szezon nézőszámának alakulása: többek között történelmi látogatottsági rekordok születtek Angliában, Franciaországban és Svájcban.
A jelentés rámutat az alulról építkező labdarúgás és az elit futball közötti szoros kapcsolatra is, megerősítve, hogy a sport piramisstruktúrája ismételten virágzásnak indult. Amint az UEFA következtetései mutatják, a nyílt versenymodell a feljutással és a kieséssel továbbra is a sportág kulcsfontosságú pillére. Ceferin a jelentésben hozzátette, hogy az elmúlt évtizedben 1264 klub jutott el nemzeti bajnoksága legfelső szintjére, miközben 562 klub vett részt az UEFA valamilyen sorozatában. Ráadásul a nézőkkel együtt a pénz is visszatért a labdarúgásba, az európai klubok a nyáron összesen 7,2 milliárd eurót költöttek átigazolásokra, ami három százalékkal több, mint a korábbi rekord (2019), és 24 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Ez egyben azt is jelenti, hogy a világjárvány legerősebb évében, 2021 nyarán tapasztalt pénzmozgásokhoz képest 88 százalékoos növekedést jelent a mostani állapot. Ráadásul a szaúd-arábiai klubok a második legnagyobb nettó befektetési forrásként csatlakoztak az angol Premier League-hez.
A női labdarúgás, bár még mindig távol áll a felzárkózástól a férfiakéhoz, a bajnokságok, a mérkőzések és az infrastruktúra tekintetében is jelentősen fejlődtek. A mérkőzések száma 0,9 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, de még mindig jóval a férfi labdarúgás átlaga alatt van. A női bajnokságokban minden szezonban átlagosan 22 hivatalos mérkőzést játszanak – Európa legjobb női bajnokságai jelenleg átlagosan csak tíz csapatból állnak –, míg a férfiaknál ez az arány 33. A női futballban több professzionalizmusra van szükség, a stadionok, a klubok fejlesztése és a befektetések mértéke az UEFA szerint még mindig messze van a kívánt szinttől.