Díszlépcsőn felérve tizenhat szögletű körfolyosó vezet a tekintélyt parancsoló méretekkel bíró kupolaterembe, mely az Országház legelőször elkészült része, már 1896-ban használatba vették. Abban az évben szerezte meg Hajós Alfréd úszásban Magyarország első olimpiai bajnoki címét Athénban. Sulyok Tamás köztársasági elnök is innen indította a köszöntő beszédét, felelevenítette Hajós visszaemlékezését a történelmi teljesítményre.
– Kezdettől fogva van egy nép, amely mindig előkelő helyet tud kivívni magának a ranglistán, újra és újra bizonyítva a magyarok kiválóságát. Az első magyar megadta a célt, és generációk sokasága követi a példáját – fogalmazott Sulyok Tamás.
A méltó utódok megtöltötték a kupolatermet, és a kiállított Szent Korona bal oldalán elhelyezett székeken foglaltak helyet. Nem mindenki tudott személyesen megjelenni, például az Egyesült Államokban edző aranyérmes úszó, Kós Hubert és bronzérmes Betlehem Dávid nevében a szülei vették át a kitüntetéseket. Állami elismerésben részesült az amerikai mesteredző, Bob Bowman is, aki Kósból faragott olimpiai bajnok hátúszót, az ő nevében ugyancsak a sportoló édesanyja vette át a díjat. A nyilvánosságot továbbra is kerülő Milák Kristóf nemcsak megjelent az eseményen, hanem az elsők között érkezett, a Párizsban arany- és ezüstérmet szerző úszó kihúzta magát, mosolygott, kezet fogott az őt köszöntőkkel.
– Sokan úgy tartják, hogy mi, magyarok a sportban különlegesen tehetségesek vagyunk – fejtegette Sulyok Tamás. – Ezt hiszem én is, de azt is, hogy nem ez az egyetlen oka a sikereknek. Kell lennie egy belső indíttatásnak. Talán a viszontagságos történelmünkből tanultuk meg, bármi is történjék, állva kell maradnunk, vagy talán a magyar szív van úgy összerakva, hogy csak a cél után tud megnyugodni, és amíg el nem éri azt, fáradságot nem ismerve megy tovább. Mintha bizonyítani akarnánk, hogy naggyá nemcsak a kapott javak, hanem a megküzdöttek tesznek. Nem az inspirál, hogy milyenek vagyunk, hanem az, hogy milyenné válhatunk. Bajnokká válni nem a pillanat műve, ahhoz évek kitartására van szükség. Ezért nemcsak a célba jutás felemelő pillanatért mondok köszönetet, hanem a hűséggel megharcolt évekért is.
