Mindenki vágyott rá, mindenki szeretett volna nagyot álmodni – mégpedig arról, hogy 2026-ban az olimpián jégre léphet a férfi magyar jégkorong-válogatott. Persze mindenki tudta, hogy az olimpiai szereplés elérése a magyarok szempontjából a csoda kategóriájába tartozott volna, hiszen egyfelől 1964 óta nem szerepelt a hokiválogatottunk az ötkarikás játékokon, másfelől a világranglista-helyezések is kijelölték az erőviszonyokat: Szlovákia a 9., Ausztria a 13., Kazahsztán a 15., míg Magyarország a 18. helyen áll.
– Én nem tartottam volna csodának azt, hogy kijutottunk volna az olimpiára. Ugyanis bármilyen szurkoló és játékos reális elvárása volt a kijutás. Miért ne történhetett volna meg mindez? Semmilyen extrém súlyt nem rakott mindez a csapat tagjaira, noha pontosan tudtuk, kik ellen kell jégre lépnünk. Gondoljon bele mindenki abba, milyenek az esélyek akkor, amikor a legmagasabban jegyzett magyar hokisnál a legalacsonyabban jegyzett szlovák játékos is magasabban jegyzett. Ugyanakkor állítom, hogy a felkészülést lezáró ukránok elleni meccset játszó csapatnál egy sokkal jobb válogatott jött le a jégről az osztrákok elleni meccs végén – jelentette ki lapunknak Majoross Gergely.
Úgy gondolja a kapitány, hogy okosabb játékkal legyőzhettük volna a kazahokat, miután dominált a válogatottunk ellenük, majd jóval szorosabb lehetett volna a szlovákok elleni meccs, míg az utolsó meccset az osztrákok ellen illett volna 3-0-ról megnyerni. Utóbbi esetben nem sikerült egy 47 éves átkot megtörnie hokisainknak, ugyanis 1977-ban tudta Magyarország legyőzni az osztrák válogatottat.
– Én nem meccsekre bontom a játékosok teljesítményének értékelését, hanem a pozsonyi kilenc harmad alapján alkotok véleményt. Ez alapján nem titkolom, hogy minden várakozásomat felülmúlta a csapat, ráadásul nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a jövőre gondolva az olimpiai selejtezőtornára nem kevesebb, mint kilenc U23-as játékos került be. Sokan mondták, hogy egy ilyen fontos tornára ne vigyek ki újoncokat, de ha nem dobjuk őket a mély vízbe, sosem érik utol a nemzetközi élvonalat – fogalmazott a szövetségi kapitány.
Sajnos nálunk nem probléma, hogy az NHL-sztárok ráérnek-e vagy sem
Mint elmondta, az, hogy augusztus végén rendezték az olimpiai selejtezőtornákat, nem volt nagy hátrány, igaz, ebben az időszakban a magyar hokisok nem szoktak ilyen komoly tétmérkőzést játszani.
– De mit tegyünk, az olimpiára visszatérő NHL-sztárok ilyenkor érnek rá. Mondjuk, minket sajnos ez nem érint, ez alapján tőlünk bármikor lehetett volna a torna – jegyezte meg az egykori sokszoros válogatott jégkorongozó.
Innentől kezdve pedig új célok elérése miatt dolgoznak tovább, ugyanis szeretne történelmet írni azzal, hogy ő lesz az első kapitány, aki benttartja az elitben a magyar válogatottat a jövő évi világbajnokságon. Egy biztos, nem lesz egyszerű dolga, ha ki akarja vívni a válogatottal a bentmaradást, ugyanis elképesztően nehéz a magyarok sorsolása. A magyarok alapesetben egy csoportba kerültek az olimpiai bajnok finnekkel, a friss világbajnok csehekkel, a vb-ötödik amerikaiakkal, a tavaly vb-második, idén hatodik németekkel, a házigazda, vb-13. dánokkal, a vb-11. norvégokkal, valamint a vb-12. kazahokkal. Majoross Gergely erre annyit mondott, a csoportbeosztási elv alapján szinte garantált volt, hogy a két nyolcas nagyjából azonos erősségű, így aztán szinte mindegy, hogy melyik hét válogatott az ellenfél.
– Egy biztos, a most Pozsonyban jégre lépett válogatottból 15 játékost bármelyik szakember betenne a csapatba, míg a maradék helyekre kell megtalálni a megfelelő embereket. Nem lenne rossz, ha mondjuk még a világbajnokság előtt találnánk egy új csiszolatlan gyémántot. Mindenesetre nagyon bizakodó vagyok, amit a pozsonyi meccseken tapasztalt folyamatos fejlődésre és az edzéseken tapasztalható munkamorálra építek. A most látott teljesítményre bátran alapozhatunk a jövő évi világbajnokságon – tette hozzá Majoross Gergely.
