Tadej Pogacar, az új Kannibál, akinek az őrültség is jól áll

Nehéz elképzelni annál erősebb szezont, amilyet Tadej Pogacar tudhat maga mögött. A szlovén kerékpáros idén a Giro d’Italia és a Tour de France végső győztese lett, majd megnyerte az országúti világbajnokság mezőnyversenyét is. A sportág történetében mindössze harmadszor láthattunk ilyen mesterhármast, az első végrehajtója, a belga Eddy Merckx szerint Tadej Pogacar már túlnőtt rajta, pedig a sportág berkein belül Merckxet tartják minden idők legjobb versenyzőjének.

Tadej Pogacar ünnepel a zürichi világbajnokság mezőnyversenyének céljában Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Tadej Pogacar útja a csúcsra

Pogacar 2019-ben tekert először háromhetes körversenyen, akkor a Vueltán a harmadik helyen zárt, ami azóta is a legrosszabb eredménye Grand Touron. A támadó stílusával már ekkor is sok rajongót szerzett magának, 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt ősszel megrendezett Tour de France-on pedig végrehajtotta az első, nehezen hihető bravúrját, amikor az utolsó előtti szakaszon, az időfutamon szerezte meg a sárga trikót Roglictól, noha honfitársát egyértelműen erősebbnek várták a számban.

2021-ben már fölényesen védett címet a Touron, s elkezdte gyűjteni az egynapos sikereket is, a tokiói olimpia mezőnyversenyét pedig bronzérmesként zárta. Miközben Pogacar igyekezett minden műfajban a legjobbá válni, felnőtt mellé egy rivális, akinek szinte kizárólag a Tour de France-győzelem volt a célja, s Jonas Vingegaard 2022-ben, majd 2023-ban is elorozta a szlovén elől a sárga trikót.

Sosem tudjuk meg, hogy kettejük párharca más kimenetellel zárult volna-e, ha tavaly Pogacart, idén pedig Vingegaard-t nem akadályozza komoly sérülés a Tour-felkészülésben. Ami biztos: idén Pogacar mind a Giro d’Italia, mind a Tour de France összetettjét meggyőző fölénnyel nyerte.

Pogacar 2024-es fölénye abban is tetten érhető volt, hogy a néha saját bevallása szerint is őrült akciói is sikerrel jártak.

Márciusban szezonnyitás gyanánt nyolcvankét kilométeres szóló után lett a Strade Bianche győztese, a katalán körversenyen, majd a Tour de France-on is nyert szakaszt hatvan kilométeres szökésből, a világbajnokságon pedig száz kilométerrel a cél előtt hagyta le a legnagyobb riválisait.

– Nem tudom, meddig tart majd a Pogacar-éra, de erősebb, mint valaha, és ez még csak a kezdet – vonta le az önmaga számára is baljóslatú következtetést a világbajnokság után a holland Mathieu van der Poel, aki címvédőként idén a bronzérmet szerezte meg.

Miért nem indult Tadej Pogacar az olimpián?

Merckx 1974-es és Roche 1987-es mesterhármasához képest idén van egy jelentős különbség. 2024 olimpiai esztendő, azaz a csúcsévet ötkarikás sikerrel is lehetett volna fokozni. Pogacar azonban a tokiói bronz után idén Párizsban nem állt rajthoz. Ennek fő okaként a Giro, Tour dupla utáni extrém fáradtságot jelölte meg, de elismerte, hogy az is szerepet játszott a döntésében, hogy barátnője, a nemzeti bajnok Urska Zigart nem került be a szlovén olimpiai keretbe.

Zigart a világbajnokságon már ott lehetett, Pogacar pedig korábbi céljai teljesítése után felszabadultan koncentrálhatott az újabbra, s meg is szerezte Szlovénia első országúti kerékpáros világbajnoki címét. Délnyugati szomszédunkban az elmúlt években Roglic és Pogacar sikereinek köszönhetően nagyon népszerű lett a sportág, amit támogatóként a Mol is igyekszik meglovagolni.

Az olimpiai aranyat leghamarabb 2028-ban, Los Angelesben pótolhatja, de addig még sok nagy siker állhat Tadej Pogacar előtt. A szlovénnak még idén is van egy fontos célja: október 12-én ő lehetne a második kerékpáros az olasz Fausto Coppi után, akinek sikerül négy egymást követő évben megnyernie az egyik legrangosabb egynapos versenyt, az Il Lombardiát.