November 30-án rendezték meg a rangadónak számító Carl Zeiss Jena–Chemie Leipzig negyedosztályú német bajnoki labdarúgó-mérkőzést, és ahogy arra számítani lehetett, hatalmas balhé övezte az egész találkozót. A rendőrség már eleve kiemelt kockázatú meccsként tekintett a mérkőzésre, hiszen a jénai és a lipcsei ultrák kifejezetten ellenséges viszonyban vannak egymással. Magára a meccsre 7224 néző látogatott ki – Lipcséből több mint ezren érkeztek, főleg a kemény magból –, és az 5-0-s hazai sikerrel végződött bajnoki előtt, alatt és után folyamatosan ment a balhé a két tábor között. Volt itt minden, ami manapság a keletnémet csapatok ultráinak botrányait jellemzi: egymás rakétázása, tömegverekedés, pirotechnikai eszközök használata, oszlatás, valamint 74 személy különböző mértékű sérülése.
A német futball sajnálatos velejárója, hogy a német újraegyesítést követően a volt keletnémet klubok képtelenek voltak a Bundesliga csapataival felvenni a versenyt, és szinte valamennyi csapat a harmad-, negyedosztályban játszik, ugyanakkor az elnyomásból kiszabaduló szurkolói csoportok Németország rettegett huligánjaivá váltak. Ha megnézzük, akkor a Bundesligában egyedül a berlini munkásosztály csapata, az Union Berlin játszik, míg a másodosztályban szintén egykeként az 1974-es KEK-győztes Magdeburg képviseli az egykori NDK-t. A harmadosztályban szerepel a Dinamo Dresden, a Cottbus, az Erzgebirge Aue és a Hansa Rostock, a negyedosztályban pedig a fent említett két csapaton kívül az egykori Karl Marx Stadt gárdája, a Chemnitzer vagy éppen az Erfurt neve lehet ismerős a magyar szurkolóknak.
A negyedik liga egyik legrettegettebb derbije a türingiai csata a Jena és az Erfurt között. Amikor a keletnémet tartomány két legnagyobb városának csapata mérkőzik egymással, az Erfurt, valamint a Carl-Zeiss Jena ultrái is becsülettel odateszik magukat. Az, hogy a derbi teljes telt ház előtt zajlik minden esetben, az alap, és általában két-háromezer fanatikus mindig elkíséri az aktuális vendégcsapatot, azaz a hangulat és a legtöbb esetben a balhé garantált.
Akárcsak a negyedik osztály másik nagy keleti rangadóján, a Cottbus és a Jena között. A két tábor természetesen gyűlöli egymást, és a meccseken, illetve azt megelőzően vagy utána állandó az összecsapás az ultrák között. Ha valaki igazán fanatikus szurkolást akar látni, akkor ennek a két csapatnak az összecsapását ne hagyja ki, ám nagyon vigyázzon, hogy a stadionon kívül éppen merre jár.
Az Union ultrái éppen a legutóbbi fordulóban balhéztak hazai pályán. A házigazda Union Berlin 1-1-re állt a 13. perctől emberhátrányban futballozó, sereghajtó VfL Bochummal szemben, amikor a 95. percben félbe kellett szakítani a játékot, ugyanis a berlini drukkerek szektorából a pályára hajított tárgy fejbe vágta a vendégek kapusát, akit le kellett támogatni a pályáról. A találkozó végül bő húszperces szünet után folytatódhatott.
A Bochum kapusa nem térhetett vissza, és mivel nem volt több cseréjük, mezőnyjátékost állított a kapuba a vendégcsapat. Vélhetően a fair play díjért is versenybe szállhat az Union, ugyanis a játékosai azonnal megszerezték a labdát, de a lefújásig a saját térfelükön passzolgatva nem indítottak támadást, így maradt az 1-1-es végeredmény. Ráadásul a berliniek a szurkolóik botrányos viselkedés miatt nem voltak hajlandók a táboruk elé vonulni a lefújást követően.
A csapatok imádata és gyűlölete apáról fiúra száll
– Innen Magyarországról nézve elképesztő méretű szurkolótáborok állnak a csapatok mögött, Drezdában például minden hazai meccs előtt a városban tízezernyi ultra énekel és zeng rigmusokat. Félelmetes látvány, ráadásul itt a szurkolás, a helyi csapat imádata apáról fiúra szállt. Amíg az idősebbek hatalmas elnyomásban éltek, addig a volt keletnémet területeken mára nagyon erősen jelen van a fiatalabbak között a kirekesztés és a rasszizmus. Ha ezek a csapatok egymással találkoznak, mindenhol lehet számítani komoly utcai harcokra. Az ultrák viselkedése mögött legtöbben a feszültség levezetését, az identitás keresését látják. A fő ellenségnek mindenhol a lipcseiek számítanak, elsősorban azért, mert a Bundesliga egyik élcsapata, a 2009-ben alapított RB Leipzig az ultrák szerint egy gyökértelen csapat, míg a volt keletiek annak ellenére csak a harmad- és negyedosztályban sínylődnek, hogy ők történelmi múlttal rendelkeznek. 2016-ban egy német kupameccsen például a drezdai ultrák egy véres bikafejet hajítottak a pályára a RB Leipzig kispadja felé – árulta el lapunknak Edvi László, aki az 1980-as években rendszeresen járt dolgozni keletnémet városokba.
A feszültségek egyébként szintén történelmi múltra tekintenek vissza egyes szurkolótáborok között. Például a két Dynamo, a Dresden és a Berlin ultrái – de még a békés szurkolók is – a Stasi vezetőinek köszönhetően máig olthatatlan gyűlöletet éreznek a másik iránt, és ha Németországban létezik kiemelt kockázatú mérkőzés, hát ez biztosan az lenne. Ugyanis a berliniek főnöke a Stasi egyik vezetője, Erich Mielke volt, míg a politikai életben és „házon belül” is legnagyobb riválisa, Horst Böhm a drezdaiakat irányította. Ez a rivalizálás aztán a lelátókon is megjelent, mindenkinek a képzeletére bízzuk, mit kellett átélnie egy-egy játékvezetőnek, akit nemes egyszerűséggel magukhoz rendeltek a klubvezetők, ha csapatuk vereséget szenvedett. És ez a gyűlölködés apáról fiúra szállt, ahogy ez már egykori NDK-s csapatnál is jellemző volt.
Rengeteg néző egy 11. osztályú bajnokin, 72 ezer jegy a zárt kapus kupameccsre
A Nemzeti Sportrádió műsorvezetője ugyanakkor elmondta, hogy ezek a sokszor megvadult hordaként viselkedő ultracsoportok hihetetlenül ragaszkodnak a kedvenc csapatukhoz. Amikor például gazdasági okokból megszűnt a Lokomotiv Leipzig, ők dobták össze az újrainduláshoz a pénzt, és 2004-ben, a 11. osztályban 12 421 néző előtt léphetett pályára az újjászületett csapat az Eintracht Grossdauben ellen. A Covid idején a Dresden zárt kapuk mögött játszhatott a Darmstadt gárdájával, a szurkolók – az ultrák kezdeményezésére – mégis 72 ezren vásárolták meg az öteurós belépőjegyet.
– A foci keleten szent őrület, és a helyi csapat mellett sok szurkolónak van a nagyok között is kedvenc csapata. A legkedveltebb a ma már másodosztályú Schalke gárdája, amely a legtöbb keletnémet klubhoz hasonlóan szintén egy nehezebb sorsú bányászkörnyék csapata. A drezdaiak a klubszínek miatt a szintén sárga-fekete Dortmundot szeretik. Még a nyolcvanas években a türingiai Seebachban járva a helyi kocsmában tekintettem meg a Bayern München–Celtic BEK-meccset. Számomra egészen döbbenetes volt, hogy aki élt és mozgott a faluban, ott szorongott a televízió előtt, és egy emberként szorított a bajoroknak – mesélte Edvi László.
De arra is a volt keletnémet csapatok ultrái voltak képesek, hogy egy közismert huligán és szélsőjobboldali aktivista halálára egyperces néma csenddel és vigyázzállással emlékeztek meg egy negyedosztályú labdarúgó-mérkőzésen. Mindkét tábor tagjai – a Chemnitzer FC és a berlini Altglienicke – kifeszítették a kapuk mögött a „Nyugodj békében, Tommy!” szövegű fekete zászlót. Az esetnek meglettek a következményei: a Chemnitzer FC vezérigazgatója, Thomas Uhlig lemondott, míg a klub elsődleges szponzora, a helyi Sparkasse bank bejelentette, hogy visszavonja pénzügyi támogatását.
Huszonöt éve alakították meg a chemnitziek leghíresebb szurkolócsoportját
Nem véletlen, hogy a Chemnitzer ügyvezető igazgatója megpróbálta kiszűrni a rendbontókat: 25 évvel ezelőtt az aktív Chemnitzer FC szurkolói csoport Kelet-Németország egyik első ultracsoportjaként állt össze Ultras Chemnitz 1999 néven. Azóta a csoport állandó helye a stadion déli ív közepén van, és nemrég, október 19-én, a VFC Plauen elleni hazai mérkőzésen ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját.
– Az egész klub nevében szívből gratulálunk az Ultras Chemnitz 1999-nek ezen a különleges évforduló alkalmából. Negyed század lenyűgöző időszak, amely alatt aktív szurkolói csoportunk sok csúcsot és néhány nehéz időszakot is megélt a Chemnitzer FC-vel közösen. A 2023-as újraindulás óta, az én vezetésem alatt folyamatosan elhatároltuk magunkat azoktól a csoportoktól és emberektől, akik megsértették a klub értékrendjét, és kizártuk őket a stadionunkból. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés a következő években ismét vonzóbbá teszi a Chemnitzer FC-t, különösen a fiatalabb szurkolók számára, ami az ultrák hasznára is válik – állította a klub honlapján Uwe Hildebrand ügyvezető igazgató.
A jelenleg a Bundesliga2-ben játszó 1. FC Magdeburg messze földön hírhedt szurkolóinak aktív magja az úgynevezett Block U-ban található, amely az MDCC-Arena teljes északi lelátóját elfoglalja. A hazai meccseken általában három-négyezernél is több szurkoló gyűlik össze az U blokkban, hogy támogassák a csapatot, míg idegenben átlagosan körülbelül 1500-2000 ember kíséri az 1. FC Magdeburgot. A Hertha elleni csúcsrangadóra például 15 ezren keltek útra, hogy Berlinben biztassák kedvenceiket.
