Felsorolni is sok, hogy hány rekordot döntött meg Max Verstappen a 2023-as idényben. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a Red Bull holland pilótája győzött a legtöbbször (19), állt a legtöbbször dobogóra (21), nyerte meg zsinórban a legtöbb futamot (10) és szerezte a legtöbb pontot (575) egy kiíráson belül. Ebből kiindulva 2024-ben egyszínű évre számíthattunk, és az első öt futam ezen várakozásokat igazolta. Verstappen négyet megnyert közülük, és a fennmaradó egy alkalommal, Ausztráliában is övé volt a pole pozíció, hogy aztán három kör után elfüstöljön alatta a Red Bull. Sergio Pérez négy dobogós hellyel egészítette ki Verstappen győzelmeit, fényesnek tűnt a jövő a bikák szempontjából.
Verstappen már az idény első szakaszában kényelmes előnyt dolgozott ki a többiekkel szemben, történjen bármi, ő már jó pozícióból várta a folytatást. Történt is valami. Az évet erősen kezdő Ferrari helyett az első számú üldöző szerepét szépen, lassan a McLaren és Lando Norris vette át, utóbbi május elején áttörte a gátat, és megszerezte első, várva várt futamgyőzelmét a Formula–1-ben. Ezt augusztus végéig nem követte több, részben ez is szerepet játszott abban, hogy a brit üldöző volt, nem pedig Verstappen valós kihívója.
A McLaren előretörését kihasználva az istálló két versenyzője, Norris és Oscar Piastri egyre többet állt dobogóra, míg az időközben visszaeső Red Bull-lal Verstappennek ez az idény közepén csak minden harmadik futamon sikerült. Norris így egyre csökkentette a hátrányát a pontversenyben, a nyári szünet után a semleges szurkolók szemében már felcsillant a remény, hogy szoros lehet a csata a vb-címért. A monzai fiaskó után, amikor még hagyták Norrist és Piastrit egymással csatázni, már a McLarennél is kezdtek hinni ebben, és utóbbi pilótát arra kérték, az észszerűség határain belül segítse a 62 pontos hátrányt ledolgozni próbáló csapattársát.
Hét különböző győztes
Erre túl sokszor nem volt szükség. Norris gyakran magának nehezítette meg a dolgát. Hiába szerezte meg idén nyolcszor az első rajthelyet, tehát ugyanannyiszor, mint Verstappen, mindössze négy győzelem szerepel a neve mellett, miközben a holland rivális kilencig jutott. Norris a legtöbbször már az első kanyarban megpecsételte a sorsát, jellemző volt rá, hogy a rajt után elbukott egy-két helyet.
Bár a McLarené lett a leggyorsabb autó, Norrist nem segítette, hogy a Ferrarinak is bőven akadtak jó hétvégéi, sőt néhányszor a Mercedes is ellenállhatatlanul teljesített, így egymástól vettek el pontokat a pilóták. 2012 óta először fordult elő, hogy egy idényen belül hét különböző versenyző is győzött,
az említett duón kívül Charles Leclerc-nek három, Carlos Sainznak (mindkettő Ferrari), Piastrinak, George Russellnek és Lewis Hamiltonnak (mindkettő Mercedes) kettő-kettő győzelem jutott. Utóbbinak különösen sokat jelentett a silverstone-i sikere, hiszen a 2021-es Szaúdi Nagydíj óta, 945 nap után először lett övé a dobogó legfelső foka.
Visszatérve Verstappenhez,
a holland pilóta a tavalyi tízversenyes győzelmi sorozatához képest idén két futamnál többet nem tudott zsinórban megnyerni, és Norris annak ellenére sem tudott lőtávolba kerülni, hogy a címvédőnek volt egy tíz nagydíjból álló nyeretlenségi szériája is.
Ezt egy emlékezetes győzelemmel zárta le november elején Brazíliában. Verstappen a 17. helyről rajtolva lubickolt az eláztatott interlagosi pályán, sorra vadászta le az ellenfeleit. Meg sem állt, míg az élre nem került, és egy jó adag szerencsével sikerült is megőriznie a helyét. Ezzel a diadallal megmutatta a pole pozícióból rajtoló Norrisnak, hogy ki az úr a háznál, és a következő versenyhétvégén, Las Vegasban be is biztosította negyedik világbajnoki címét. Hatvanhárom pontot vert Norrisra, akitől a végelszámolásnál a harmadik Leclerc sem volt messze, csak tizennyolc pont választotta el őket.
Időutazás a McLarennel és a Ferrarival
Ennél is kisebb volt a különbség a konstruktőri pontverseny első két helyezettje között. Úgy érezhettük, hogy egy időutazáson veszünk részt, és az ezredforduló környékére csöppentünk vissza, hiszen a McLaren és a Ferrari harcolt egymással a vb-címért. Előbbi 1998, utóbbi 2008 óta várt ilyen sikerre. Most már tudjuk, hogy az olaszok várakozása tart tovább. Sainz és Leclerc nagy hajrával tartotta életben a Ferrari reményeit az idényzáróig, de ott a dupla dobogó sem volt elég a cím megszerzéséhez, mert Norris futamgyőzelmével zárult az év, és az ezzel begyűjtött pontok az élen tartották a McLarent.
A Red Bull már korábban kiszállt ebből a csatából. Szeptember közepén vette át az első helyet a bikáktól a brit istálló, és sejteni lehetett, hogy onnan már nem lesz visszaút a címvédő számára. Ez a McLaren és a Ferrari feljavulása mellett a Red Bull visszaesésének is volt köszönhető, a versenyzőik folyamatosan az autó vezethetőségére panaszkodtak.
Sergio Pérez különösen szenvedett, részben az ő számlájára írható, hogy a Red Bull elbukta a bajnoki címet. Az első hat futamon még remekelt, 86 pontot gyűjtött, aztán viszont a hátralévő 18 nagydíjon és hat sprinten csupán 66-ot. Így az előző évi ezüstérméhez képest idén csak nyolcadik lett a mexikói, a topcsapatok pilótái közül egyedüliként győzelem nélkül maradt, 285 ponttal gyűjtött kevesebbet az ugyanolyan autóban ülő Verstappennél.
Ezek után számítani lehetett arra, hogy a Red Bull szerződést bont vele. Így is lett, másfél hete érkezett az erről szóló bejelentés. Pérez 2011 óta először nem lesz a mezőny tagja, de a Red Bull kötelékében marad, és promóciós eseményeken még részt vesz. Nem ő az egyetlen veterán, aki elköszön. Kevin Magnussen (Haas) számára a 2014-es bemutatkozása óta ez a harmadik búcsú, az F1-ben 2013-tól versenyző Valtteri Bottastól is megvált a Sauber, ő visszatér a Mercedeshez, és tesztpilótaként folytatja. A 2022-ben debütált Csou Kuan-jü (Sauber) a negyedik távozó az év végén, míg Logan Sargeanttől már szezon közben megvált a Williams, illetve Daniel Ricciardótól az RB; az ő helyükre Franco Colapinto és Liam Lawson ugrott be. Utóbbi hosszabb távra is berendezkedhet a Formula–1-ben, ugyanis az új-zélandi pilóta kapta meg Pérez ülését. Azt már a 2024-es idény előtt is tudni lehetett, hogy Sainz is elveszíti a helyét a Ferrarinál, mert az jövőre Hamiltoné lesz. A spanyol pilóta a Williamsnél talált menedéket, míg a Haastól távozó Nico Hülkenberg a következő szezont már a Saubernél kezdi meg.
Történelmi magyar duplázásMax Verstappen az FIA hagyományos díjátadó gáláján vette át a Formula–1-es világbajnoknak járó trófeát, és két magyar autóversenyző is felállhatott ugyanarra a színpadra a ruandai Kigaliban. Ilyenre soha nem volt példa korábban: Michelisz Norbert és Kiss Norbert külön-külön már többször részt vehetett az FIA év végi díjkiosztóján a korábbi bajnoki címeiknek köszönhetően, de egyszerre mindketten most először lettek kitüntetve a világ legjobb autóversenyzői között. Michelisz a harmadik bajnoki címét szerezte meg a túraautózás világsorozatában, idén az újra az FIA égisze alatt futó TCR World Tour győztese lett. Először 2019-ben volt világbajnok magyar autósport-történelmet írva, aztán 2023-ban ért fel ismét a csúcsra, idén pedig megvédte a címét. Első ránézésre simának is tűnhetett a mostani sikere, hiszen a Hyundai versenyzőjeként a szezon első futamát rögtön megnyerte Olaszországban, és onnantól mind a hét forduló végén ő állt a bajnokság első helyén. Az év utolsó versenye előtt azonban mindössze öt pont volt az előnye a Lynk & Co svéd világbajnoka, Thed Björk előtt, ami a világ egyik legveszélyesebb pályáján, Makaóban semmire sem volt garancia.  Az idén negyvenéves Michelisz végül az ötödik helyen ért célba az utolsó versenyen, Björk nyolcadik lett, így 11 pontos előnnyel a magyar végzett a bajnokság élén. A három bajnoki címe közül mindegyik izgalmas végjátékban jött össze, de az ideit tartja a legtöbbre. – A szezon felétől nem a mi autónk volt a leggyorsabb. Sőt Brazíliától kezdve szerintem csak a harmadik erő voltunk. Ez volt az első olyan év, ahol egy gyengébb autóval sikerült bajnokságot nyernem, ezért vagyok erre a legbüszkébb – érvelt lapunknak Michelisz, aki háromszoros bajnokként a túraautózás korszakos legendái közé emelkedett. Ennyi győzelmet csak az egyaránt háromszoros bajnok brit Andy Priaulx és az argentin José María López, valamint a négyszeres első francia Yvan Muller ért el valaha. Mesés bravúr, hogy Michelisz, aki 21 évesen vezetett életében először versenyautót, addig csak szimulátorozott, mostanra velük egy kategóriába esik. S hasonlóan valószerűtlen sikersztori Kiss Norberté is, aki egy szombathelyi panellakásból ugyancsak számítógépes játékokkal kezdve jutott el a drága autósport legjobbjai közé. A Révész Racing színeiben Kiss idén elképesztő dominanciával hódította el zsinórban a negyedik bajnoki címét a kamionos Európa-bajnokságon: az összes pole pozíciót megszerezte, és a 28 futamból 19-et megnyert. – Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a szezon első 11 futamát egymás után megnyertük, mert ilyenre korábban senki sem volt képes a kamionos Eb fennállása alatt, vagyis 1985 óta – fogalmazott kérdésünkre Kiss Norbert, aki összességében hatodszor lett a sorozat bajnoka, amivel befogta a kategória élő legendáját, az eddigi csúcstartót, a német Jochen Hahnt. Toto Wolff, a Mercedes F1-es csapatfőnöke és milliárdos társtulajdonosa is gratulált Kiss hatodik bajnoki címéhez egy neki címzett videóüzenetben, amelyben azt is megjegyezte, hogy újra Mercedest kellene vezetnie. A 2016 és 2019 között a német márkával a bajnoki címre esélytelen Kiss erre a felvetésre így reagált lapunknak: – Amikor ott voltam, minden pillanatban éreztem a csillag erejét, csak akkor nem, amikor rá kellett lépni a gázra… (Szalay Attila) |
