A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség felpörgetné a vízilabdát, ezért tavaly októberben néhány újítással rukkolt elő. Ezek némelyikét már a junior-világbajnokságon is tesztelték, a múlt héten pedig a felnőtt mezőnyt is „utolérték” a változások, a bukaresti világkupa-selejtezőjében férfi válogatottunk is megismerkedett a szabálymódosításokkal.
Egyrészt a férfiaknál 33 méterről 25-re csökkentették a pálya méretét, ennek eredményeként gyorsabban felérhetnek a másik kapu elé a játékosok, és tovább járathatnák a labdát. Utóbbinak viszont keresztbe tesz egy másik szabályváltoztatás, a támadóidőt ugyanis 30-ról 25 másodpercre csökkentették. Emellett az emberelőnyök az emberelőnyök, avagy a kiállítások is rövidülnek, 20 helyett 15 másodperc után kiegészülhetnek a csapatok.
A kapusokra vonatkozóan két módosítással jelentkeztek. Ha éppen arra lenne szükség, bármelyik mezőnyjátékos átvehetné a hálóőr szerepét egy-egy meccsen. Ehhez egy, a saját számával ellátott piros sapkát kellene magára húznia a beugrónak, azaz a csapatoknak extra sapkákkal kell készülniük a találkozókra.
De azt is megtehetik, hogy a kézilabdához hasonlóan „megszabadulnak” a kapusuktól, hogy hét mezőnyjátékossal rohamozhassanak. Vész esetén azonban nem veheti át egyik pólós sem a hálóőr szerepét, senki sem háríthat két kézzel.
Az edzők több hatalmat kapnak. A mérkőzések során szándékos ütésnél vagy rúgásnál, illetve az ötméteresek és a sarokdobások megítélését követően kérhetik a videóbíró használatát. Erre azonban csak egyszer van lehetőségük, ha az első visszanézés alkalmával nem adnak igazat nekik.
A kézilabdát követi a vízilabda
A világkupán másodikként végzett és a szuperdöntőbe jutott magyar válogatott csapatkapitánya, Manhercz Krisztián pozitívan értékeli az újításokat.
– Sok olyan változás van, ami a nézőknek talán nem is annyira szembeötlő. Ilyen például a videórendszer, amit lecseréltek az olimpia óta, a támadóidő rövidebb öt másodperccel, a szögletek és kiállítások utáni támadások ideje is öt másodperccel rövidebb lett – magyarázta a Nemzeti Sportrádiónak a Ferencváros kiválósága.
Az már látszódik, hogy a vízilabda tett egy lépést a kézilabda felé, legalábbis a gólok számában mindenképpen, ami jó tud lenni. Ugyanakkor ez még egy tanulási folyamat mindenkinek, de előremutatónak gondolom, hogy a nemzetközi szövetség ilyen szinten foglalkozik a kérdéssel.
A világkupa után a magyar szövetség vállalta, hogy az alapvetően utánpótláskorúak számára kiírt Komjádi-kupa hétvégi selejtezőjében két további, régi-új szabálymódosítást teszteljenek. Az egyik a szerbek által javasolt, „kétpontos” lövés, vagyis a hét méteren túlról eleresztett dobás kettőt ér, a másik pedig a horvátok ötletére a ki-beúszós emberfór, amikor a kiállított kimegy, és már jöhet is vissza vagy ő, vagy a cseréje. A kiállításnál történő ki-beúszásra ezentúl a pálya mind a négy sarkát használhatnák a játékosok. Ezen szabályokat bő három évtized után porolják le, az 1993-as és 1994-es LEN Kupában használták, érvényesek voltak, de aztán mindkettőt elvetették.
– Úgy gondolom, Magyarország olyan szereplő a világ vízilabdázásában, amelynek kötelessége a sportági reformok élére állni – mondta a hazai tesztelésről Madaras Norbert, az MVLSZ elnöke. – Mindenben partnerek vagyunk, ami a vízilabda jobbá tételét elősegíti, a Komjádi-kupa több tesztnek is a terepe volt, mint ahogy két éve már huszonötös medencében rendeztük a Magyar Kupát is. Nem baj, ha az elsők között tapasztaljuk meg, az esetleges újítások milyen hatással vannak a játékra. Aztán meglátjuk, hogy ez a két javaslat mennyit dob a játékon.
