– Benne élek a debreceni mindennapokban, talán ezért is az volt az első gondolatom a válogatott törökök elleni vereségéről, hogy kísérteties a hasonlóság a DVSC-vel. Az Eb-selejtezőkön minden sikerült, még az ellenfél helyzetéből is mi rúgtunk gólt, most viszont semmi sem. Ugyanezt élem meg Debrecenben. Én akkor is óvatosságra intettem másokat, amikor két éve a harmadik helyen zártuk a bajnokságot, mert akkor minden összejött, néha úgy játszottunk, hogy nem hittem a szememnek. A mostani idényben, különösen a tavasszal, érthetetlen a vesszőfutásunk, annál sokkal jobbak vagyunk, hogy holtversenyben az utolsó helyen tanyázzunk – vegyítette a törökök ellen elvesztett Nemzetek Ligája-osztályozó és a DVSC helyzetének értékelését Dombi Tibor.

Vigaszként hozzátette, a magyar válogatott jelenlegi helyzetét össze sem lehet hasonlítani azokkal az időkkel, amikor ő szerepelt a nemzeti együttesben.
– Jó csapatunk van, olyan ellenfelekkel szemben is, mint a hollandok és a németek, bátran futballozunk és képesek vagyunk meglepetésekre – jegyezte meg.
Dombi Tibor: Mi lényegesen messzebb voltunk az elittől
Vasárnap két játékos, Dárdai Bence és Tóth Alex is bemutatkozott a válogatottban, ennek apropóján – kissé talán gonoszul – felidéztük, hogy nála keservesebben aligha debütált bárki is, hiszen a hollandok elleni 7-1-es vereség alkalmával játszott először címeres mezben.
– Tényleg teljesen más idők voltak. Már akkor vereségre voltunk ítélve, amikor kifutottunk az eindhoveni Philips Stadionban, az a miliő teljesen ismeretlen volt idehaza.
Akkoriban lényegesen messzebb voltunk az elittől, én szurkolója voltam a Van Basten-, Rijkaard-, Gullit-féle csapatnak, aztán hirtelen ellenfélként kellett volna helytállnom.
Így visszagondolva nem is értem, az olimpiai csapattal hogyan tudunk kijutni az atlantai olimpiára, pedig Európából csak öt ország vehetett részt az olimpiai labdarúgótornán. Tényleg a csoda kategóriája volt.
Van utánpótlás, csak éppen kis számban
Dombi Tibor is úgy látja, a magyar válogatottnak van egy kimondottan ütőképes, a legjobbakkal is versenyképes kezdőtizenegye, csak éppen ha két-három ember kidől, mint most Sallai Roland, aztán Schäfer András és Nagy Zsolt, akkor nehéz őket pótolni.