Csányi Sándor: „Nem indokoltak a több tízezer eurós fizetések”

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke interjút adott az Inforádiónak. Ebben egyfelől azt állította, hogy a magyar bajnokság színvonala határozottan javult, viszont elismerte, hogy tíz éve az új elnökség elszámította magát, amikor tízezres átlagos nézőszámot vizionált az NB I-ben. A sportvezető legizgalmasabb kijelentése, hogy indokolatlanok az NB I-ben a több tízezer eurós fizetések.

Ch. Gáll András

2020. 05. 17. 9:27

Az interjú elején Csányi – aki a nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságának a vezetője az UEFA-ban – elmondta: eldöntötték, hogy milyen javaslatot terjesztenek az UEFA Végrehajtó Bizottsága elé. A pótselejtezőket – amelyeket a magyar válogatott idegenben kezd Bulgária ellen – ősszel játsszák le a jelenlegi tervek szerint.

Csányi új ötéves ciklusát kezdi az MLSZ élén. Mint mondta, elégedett azzal, hogy helyreállt az elmaradott magyar futball-infrastruktúra. „Nem a stadionokra gondolok elsősorban, hanem arra az ezer pályára, amit felújítottunk és arra a négyszáz újra, amit megépítettünk – hangsúlyozta. – Arra is büszke vagyok, hogy megduplázódott az igazolt játékosok száma, és negyvennégy év után 2016-ban kijutottunk az Európa-bajnokságra, meg hogy az utóbbi két évben a Videoton és a Fradi is eljutott a csoportkörig az Európa-ligában. Azzal viszont kevésbé vagyok elégedett – és ez nemcsak az én véleményem, hanem a belga Double Pass átvilágító cégé is –, hogy bár az akadémiák jól működnek, de kevésbé képzett alapanyagot kapnak a hozzájuk kerülő tizennégy éves gyerekek képében, mint más európai országokban. Ezért a 6-14 évesek képzését kell erősítenünk. Ehhez javítanunk kell az edzők képzettségét.”

Csányi önkritikusan értékelte tíz évvel ezelőtti ígéretét. „Megégettük magunkat 2010-ben, amikor az új elnökég elkezdett dolgozni, mert tízezres átlagos nézőszámot ígértünk az NB I-ben, de sajnos ennek a közelében sem vagyunk. Nagyon furcsa, hogy miközben a magyar televízió futballközvetítései közül a válogatottunk meccsei után az NB I találkozói a legnézettebbek, aközben a stadionokban kevés nézőt látok.”

Felvetődik a kérdés, mitől lenne több néző? A jobb stadionoktól vagy a jobb játéktól?

„Én azt mondom, a magyar bajnokság színvonala határozottan javult – állította az MLSZ elnöke. – Sokkal több érdekes meccset látunk, nemcsak az NB I-ben, hanem az NB II-ben is. Nyilvánvaló azonban, hogy a kulturált stadion csak a szükséges, de nem az elégséges feltétele a magasabb nézőszámnak. Ahhoz kell a színvonalas támadófoci.”

Csányi kitért a koronavírus-járvány okozta nehézségekre is.

„Véleményem szerint a magyar NB I-ben egyetlen olyan klub sincs, amely ne tudna elindulni a következő bajnokságban. A licenchez különben azt kell tudni bizonyítani az adott klubnak, hogy elegendő pénz áll rendelkezésére nemcsak ahhoz, hogy elkezdje, hanem hogy be is fejezze a bajnokságot. Az NB II-ben talán lehet egy-két klub, amely nem tudja megugrani ezt a magasságot” – vélekedett.

Végül felvetették Csányinak, hogy a sportolók fizetésének csökkentése az egész világon népszerű téma. Vajon egyetért ezzel az MLSZ első embere?

„Azt gondolom, a világon is, és persze más nagyságrendekkel Magyarországon is kialakultak irreális fizetések, és nyilván – mivel a sportvállalkozások egyszersmind gazdasági vállalkozások is – meg kell nézni, hogy a játékos kitermeli-e a fizetését – szólalt meg Csányiból az üzletember. – A válság hatására a legtöbb helyen 20-30 százalékkal csökkentették a fizetéseket, és szerintem ez a válság után is így marad, már csak azért is, mert jó néhány klub tönkrement vagy a csőd szélére került. Magyarország azért elég jó helyzetben van ilyen szempontból a profi labdarúgásban, mert az MLSZ központilag értékesíti a fogadási és tévéjogokat, és ez elég jelentős anyagi biztonságot ad a kluboknak. Ha megnézzük, a környékünkön, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában sok klub küzd a fennmaradásért, sok szabad játékos lett, ami értelemszerűen letöri a fizetéseket. A másik pedig, hogy irreálisan nagy létszámú keretek alakultak ki nálunk az elmúlt időszakban, és az MLSZ a profi kluboknál 25 főben maximálta a keretek létszámát. Ez a keretcsökkentés szintén megnöveli a piacra kerülő játékosok létszámát. Azt gondolom, indokolt a játékosok fizetésének csökkentése. Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom, ezzel nem leszek népszerű a játékosok körében.”

De vajon mekkora mérséklés indokolt?

„Nem lehet egységes számot mondani, mert ötszörös különbség van a topklubok és a hátsó régió bérszínvonala között – mutatott rá Csányi. – Nyilvánvaló, hogy ahol alacsonyak a fizetések, ott nem lehet annyit csökkenteni, mint a magas fizetést adó kluboknál. Meggyőződésem, hogy a magyar bajnokság teljesítménye alapján nem indokoltak a havi több tízezer eurós fizetések.”