A Juventus elleni meccs felvezetőjében azt írtuk, hogy Andrea Pirlo beleszeretett a saját kísérletező kedvébe, még nincs kiforrott koncepciója arra vonatkozóan, hogy mit kezdjen a Juventus taktikájával. Ezzel szemben Szergej Rebrov maga a megtestesült hadvezér, a stratéga, és talán ez lehet a Fradi egyetlen esélye a Juventus ellen a Puskás Arénában.
Az élet, a rotáció (vagy valami egészen más, amiről mindenki sejtelmesen hallgat...) átírta a forgatókönyvet, ebből persze nem következik, hogy ha Adnan Kovačević, Aïssa Laïdouni, netán Marcel Heister játszott (utóbbi végig játszott) volna tegnap, akkor minden másképpen alakul, és nem 1-4 lesz a vége. Nem, nagy valószínűséggel a Fradi akkor is alulmarad Európa egyik sztárcsapatával szemben. Az okokra felesleges sok időt vesztegetni, a Juve világklasszis csapat, a magyar bajnok pedig huszonöt év után kapaszkodott vissza az elitmezőnybe. Ez szinte mindent megmagyaráz.

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
De nem mindent. Mivel a Ferencváros biztató első húsz percet produkált Barcelonában, majd a Dinamo Kijev ellen a második félidei játéka volt átütő, még az óvatosabb fradisták is titkon arról ábrándoztak, hogy Ronaldóék ellen is lesz egy olyan szakasza a mérkőzésnek, amikor megrázza magát a csapat. Nem volt. Először is azért nem, mert az utóbbi húsz év egyik legjobb védő-kettőse, a Bonucci-Chiellini kettős vette kezelésbe a Barcelonában virgonckodó Tokmac Nguent és a ferencvárosi támadókat, akik amint beértek a tizenhatoson belülre, bántóan egyszerűen, de szabályosan választották el őket a labdától.
Másrészt pedig azért sem, mert a Ferencváros erre a meccsre fáradt el a legjobban. Rebrov csapata a legutóbbi 14 nap alatt sorrendben a Barcelona, az Újpest, a Dinamo Kijev, a Mol Fehérvár és a Juventus ellen játszott, és szemlátomást elfáradt a nagy menetelésben. Érdekes gondolatkísérlet behelyettesíteni az Újpest és a Fehérvár helyére két alsóházi NB I-es csapatot, mondjuk a Mezőkövesdet és a Honvédot, meglehet, talán két sikerélményt szerző felhozó meccs jobban szolgálta volna a csapat felkészülését a nemzetközi feladatokra, mint két forró hangulatú rangadó. De mindegy, ennek nincsen jelentősége.