Új Kertész Imre válogatáskötet jelent meg

Új Kertész Imre-válogatáskötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

Budapest, 2020. október 10. Kertész Imre Nobel-díjas író mûvei a Kertész Imre Intézet új székházában a VI. kerületi Benczúr utcában a megnyitó napján, 2020. október 10-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A 280 oldalas elbeszéléskötet az irodalmi Nobel-díjas szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát, egy esszét tartalmaz.

A kötet tervét 1995-ben Kertész Imre állította össze és írt hozzá előszót, amely mindeddig publikálatlan maradt.

A Világvég-történetek című kötet zárszóként Hafner Zoltán szerkesztői jegyzetét és kommentárjait is közli – olvasható a közleményben.

Nobel-díjashoz méltó otthonban a Kertész-életmű

A Benczúr utca 46. szám alatti impozáns nagypolgári villa homlokzatán masszív betűkkel ez áll: Kertész Imre Intézet. A félemelet magasan nyíló főbejárat mellett tábla hirdeti: Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával, Szalay Tihamér építész tervei alapján Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója újíttatta fel.

A villát körbefutó keskeny kertben két csobogó hűsíti a koraősz nyárt idéző hőségét. A sétány melletti pázsiton mellszobrok: Kertész Imre, Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János, Sziveri János rezzenéstelen bronztekintete figyeli a látogatókat.

Nem véletlenül, a szerzők hagyatékának egy részét, illetve Sziveri János teljes hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. De erről majd később, most lépjünk be az épületbe.

Mindent megőriztek, felújítottak: a sötétre pácolt faburkolatot, falépcsőt, csempeborítást. Ugyanakkor art deco stílusban, a kort megidéző hangulati elemekről gondoskodott a belsőépítész. A villa tetőterét kényelmesen tágas előadóteremmé alakították.

– Nem múzeumot akartunk létrehozni – magyarázta Schmidt Mária, az intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója, megjegyezve: az értékmentés mellett 21. századi körülményeket igyekeztek biztosítani a munkához.

Mindemellett találkozópontnak, kultúrtérnek szánják a villát, ezért is áll a szalonban egy Bogányi-zongora, megelőlegezve a későbbi koncerteket, mesterkurzusokat.

A szalonból nyíló télikertben újabb két csobogó. Talán e tér is szolgálja majd a társművészeti programokat, legyen az képzőművészeti, zenei, irodalmi vagy oktatási, ismeretterjesztői tevékenység.

Schmidt Mária elmesélte, hogy az épület annak idején szociális otthonként szolgált.

– 1910-ben adták át, s 1948-ban államosították, végül a közalapítvány 2017-ben vásárolta meg 750 millió forintért, majd 2018-tól mostanáig tartó munkálatokkal alakították ki jelenlegi formájára – árulta el Szabó Tamás programigazgató.

Az emeletre kapaszkodó lépcső fordulójának egyik beugrójában megidézték Nobel-díjas írónk apró, 28 négyzetméteres lakását: zsúfolt könyvespolc, étkezőasztal, írógép, televízió.