A villát körbefutó keskeny kertben két csobogó hűsíti a koraősz nyárt idéző hőségét. A sétány melletti pázsiton mellszobrok: Kertész Imre, Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János, Sziveri János rezzenéstelen bronztekintete figyeli a látogatókat.
Nem véletlenül, a szerzők hagyatékának egy részét, illetve Sziveri János teljes hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. De erről majd később, most lépjünk be az épületbe.
Mindent megőriztek, felújítottak: a sötétre pácolt faburkolatot, falépcsőt, csempeborítást. Ugyanakkor art deco stílusban, a kort megidéző hangulati elemekről gondoskodott a belsőépítész. A villa tetőterét kényelmesen tágas előadóteremmé alakították.
– Nem múzeumot akartunk létrehozni – magyarázta Schmidt Mária, az intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója, megjegyezve: az értékmentés mellett 21. századi körülményeket igyekeztek biztosítani a munkához.
Mindemellett találkozópontnak, kultúrtérnek szánják a villát, ezért is áll a szalonban egy Bogányi-zongora, megelőlegezve a későbbi koncerteket, mesterkurzusokat.
A szalonból nyíló télikertben újabb két csobogó. Talán e tér is szolgálja majd a társművészeti programokat, legyen az képzőművészeti, zenei, irodalmi vagy oktatási, ismeretterjesztői tevékenység.
Schmidt Mária elmesélte, hogy az épület annak idején szociális otthonként szolgált.
– 1910-ben adták át, s 1948-ban államosították, végül a közalapítvány 2017-ben vásárolta meg 750 millió forintért, majd 2018-tól mostanáig tartó munkálatokkal alakították ki jelenlegi formájára – árulta el Szabó Tamás programigazgató.
Az emeletre kapaszkodó lépcső fordulójának egyik beugrójában megidézték Nobel-díjas írónk apró, 28 négyzetméteres lakását: zsúfolt könyvespolc, étkezőasztal, írógép, televízió.
Hafner Zoltán kutatási igazgató az intézet létrejöttéről elmondta:
– Kertész Imre olyan nagy mennyiségű, meg nem jelent kéziratot hagyott hátra, amit egyik nagy intézmény, közgyűjtemény sem tudna felkarolni, feldolgozni.
– Nem pusztán tároljuk szerzőink kéziratait, de gondoskodunk azok tudományos igényű feldolgozásáról, szöveggondozásáról, megjelentetéséről, illetve ápoljuk szellemi örökségüket, s gyűjtjük a magánkézben lévő dokumentumokat – fogalmazott a kutatási igazgató, aki Kertész életművével kapcsolatban megjegyezte: 25-30 kiadatlan kötet maradt utána, köztük olyanok, amelyek kéziratát maga sem őrizte. Egyébként valamennyi Kertész-mű publikálási jogával az intézet rendelkezik.
