Az eltelt három esztendőben, amióta kormányhatározat biztosítja működésüket, felkutatták Magyarországon és Berlinben ezeket az írásokat: műfordításokat, zenés vígjátékokat, az 1948 és ’56 között írt újságcikkeit, vele készült interjúkat, továbbá gondozzák felesége és édesanyja hagyatékát. Ugyanakkor az életmű jelentős hányada még ismeretlen a kutatók előtt. A közeljövőben tervezik a kiadatlan művek sajtó alá rendezését, mint az 1958 és ’62 közti naplójegyzetekét.
– Irodalomtörténeti kuriózum a Kertész Imre által összeállított Lét és írás című, a Sorstalansághoz született naplójegyzetek kiadása – hangsúlyozta Hafner Zoltán.
Most térjünk át a cikk elején felsorolt többi szerzőre. Felmerül a kérdés, miért pont ők, mi közük egymáshoz? Noha nem volt tudatos a választás, a közös pont a diktatúrához való viszonyuk.
Sziveri János évtizedeken keresztül kallódó hagyatéka két éve került az intézethez. Nem tétlenkedtek, múlt héten adták ki a délvidéki alkotó válogatott verseskötetét.
– Október 8-án Sziveri-estet tartunk, itt mutatjuk be a könyvet – mondta Szabó Tamás az első nyilvános rendezvényükről, hozzáfűzve: kiírnak a költő verseinek megzenésítését támogató pályázatot.
Addig az intézet Facebook-oldalán napi rendszerességgel ismertetik meg a látogatókat a harminc esztendeje elhunyt alkotóval.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!