Nobel-díjashoz méltó otthonban a Kertész-életmű

A Benczúr utca 46. szám alatti impozáns nagypolgári villa homlokzatán masszív betűkkel ez áll: Kertész Imre Intézet. A félemelet magasan nyíló főbejárat mellett tábla hirdeti: Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával, Szalay Tihamér építész tervei alapján Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója újíttatta fel.

Fotó: Gyarmati István

Fotó: Gyarmati István

A villát körbefutó keskeny kertben két csobogó hűsíti a koraősz nyárt idéző hőségét. A sétány melletti pázsiton mellszobrok: Kertész Imre, Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János, Sziveri János rezzenéstelen bronztekintete figyeli a látogatókat.

Fotó: Gyarmati István

Nem véletlenül, a szerzők hagyatékának egy részét, illetve Sziveri János teljes hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. De erről majd később, most lépjünk be az épületbe.

Fotó: Gyarmati István

Mindent megőriztek, felújítottak: a sötétre pácolt faburkolatot, falépcsőt, csempeborítást. Ugyanakkor art deco stílusban, a kort megidéző hangulati elemekről gondoskodott a belsőépítész. A villa tetőterét kényelmesen tágas előadóteremmé alakították.

– Nem múzeumot akartunk létrehozni – magyarázta Schmidt Mária, az intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója, megjegyezve: az értékmentés mellett 21. századi körülményeket igyekeztek biztosítani a munkához.

Mindemellett találkozópontnak, kultúrtérnek szánják a villát, ezért is áll a szalonban egy Bogányi-zongora, megelőlegezve a későbbi koncerteket, mesterkurzusokat.

Fotó: Gyarmati István

A szalonból nyíló télikertben újabb két csobogó. Talán e tér is szolgálja majd a társművészeti programokat, legyen az képzőművészeti, zenei, irodalmi vagy oktatási, ismeretterjesztői tevékenység.

Fotó: Gyarmati István

Schmidt Mária elmesélte, hogy az épület annak idején szociális otthonként szolgált.

– 1910-ben adták át, s 1948-ban államosították, végül a közalapítvány 2017-ben vásárolta meg 750 millió forintért, majd 2018-tól mostanáig tartó munkálatokkal alakították ki jelenlegi formájára – árulta el Szabó Tamás programigazgató.

Az emeletre kapaszkodó lépcső fordulójának egyik beugrójában megidézték Nobel-díjas írónk apró, 28 négyzetméteres lakását: zsúfolt könyvespolc, étkezőasztal, írógép, televízió.

Fotó: Gyarmati István

Hafner Zoltán kutatási igazgató az intézet létrejöttéről elmondta:

– Kertész Imre olyan nagy mennyiségű, meg nem jelent kéziratot hagyott hátra, amit egyik nagy intézmény, közgyűjtemény sem tudna felkarolni, feldolgozni.

– Nem pusztán tároljuk szerzőink kéziratait, de gondoskodunk azok tudományos igényű feldolgozásáról, szöveggondozásáról, megjelentetéséről, illetve ápoljuk szellemi örökségüket, s gyűjtjük a magánkézben lévő dokumentumokat – fogalmazott a kutatási igazgató, aki Kertész életművével kapcsolatban megjegyezte: 25-30 kiadatlan kötet maradt utána, köztük olyanok, amelyek kéziratát maga sem őrizte. Egyébként valamennyi Kertész-mű publikálási jogával az intézet rendelkezik.

Az eltelt három esztendőben, amióta kormányhatározat biztosítja működésüket, felkutatták Magyarországon és Berlinben ezeket az írásokat: műfordításokat, zenés vígjátékokat, az 1948 és ’56 között írt újságcikkeit, vele készült interjúkat, továbbá gondozzák felesége és édesanyja hagyatékát. Ugyanakkor az életmű jelentős hányada még ismeretlen a kutatók előtt. A közeljövőben tervezik a kiadatlan művek sajtó alá rendezését, mint az 1958 és ’62 közti naplójegyzetekét.

– Irodalomtörténeti kuriózum a Kertész Imre által összeállított Lét és írás című, a Sorstalansághoz született naplójegyzetek kiadása – hangsúlyozta Hafner Zoltán.

Most térjünk át a cikk elején felsorolt többi szerzőre. Felmerül a kérdés, miért pont ők, mi közük egymáshoz? Noha nem volt tudatos a választás, a közös pont a diktatúrához való viszonyuk.

Sziveri János évtizedeken keresztül kallódó hagyatéka két éve került az intézethez. Nem tétlenkedtek, múlt héten adták ki a délvidéki alkotó válogatott verseskötetét.

– Október 8-án Sziveri-estet tartunk, itt mutatjuk be a könyvet – mondta Szabó Tamás az első nyilvános rendezvényükről, hozzáfűzve: kiírnak a költő verseinek megzenésítését támogató pályázatot.

Addig az intézet Facebook-oldalán napi rendszerességgel ismertetik meg a látogatókat a harminc esztendeje elhunyt alkotóval.