Az Amnesty International egyik nem régi jelentése szerint az ukrán hadsereg civileket veszélyeztetett, amikor katonai bázisokat létesített iskolákban és kórházakban. (Amnestyéktől szokatlan egy ilyen hír, de úgy látszik – hál’ Istennek! – ott is vannak kollégák, akiknek még számít Joseph Pulitzer örök érvényű kijelentése: „A hír szent, a vélemény szabad.”) A szervezet munkatársai három hónap alatt 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok a polgári infrastruktúrát használták fedezékként a harci cselekményeikhez. (Beáll az ukrán rakétakilövő az iskola, kórház stb. udvarára, tüzet nyit, majd amikor jön a válaszrakéta, hírül adják: Az oroszok lövik a civileket!) „A védelmi pozíció nem menti fel az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól” – közölte az Amnesty főtitkára.
Jellemző, hogy a kijevi amerikai és brit nagykövet elítélte az Amnesty híradását. A szervezet ukrajnai képviseletének vezetője pedig egyenesen lemondott, mert szerinte az Amnesty „az orosz propaganda céljait szolgálta, s nem vette figyelembe az ukránok álláspontját”.
Hírtrükközők nálunk is vannak. Hallgassuk csak Komjáthi Imre hordószónokot! „Önmagán kezdje a spórolást a kormány! – süvítette a világba minap a szocialista rémhírterjesztő, a Rákosi-korszak itt felejtett hangulatfelelőse. – Amíg nem telik a mentő- és tűzoltóautók megtankolására, addig ne hűtsék, fűtsék a karmelita kolostort se!” Nyomban jön a kormány válasza: szó nem igaz az egészből, a mentők és a tűzoltók többletköltségeit a költségvetés biztosítja. Az álhírterjesztőt természetesen följelentik. (Csak szólok: háborús időkben „felfüggeszteni” szokták.)
Borítókép: Önkéntesek álcahálót készítenek az ukrán katonák számára Kijevben 2022. augusztus 3-án. (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
