„A demokráciát sokféleképpen lehet felszámolni, ez egy lassú, jogi köntösbe öltöztetett felszámolás” – magyarázza a Hírklikk olvasóinak a Fidesz minapi törvényjavaslatát Fleck Zoltán jogszociológus, ELTE-tanár. (A kormánypárt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról nyújtott be javaslatot.) Tanár úr szerint egy olyan parlamentben, ahol kétharmados többség van, és a kormány „csóválja” az országgyűlést, nincs jelentősége, hány napot szab meg a törvény; csak egyetlen külső korlát van, az EU pénzosztása. „Példákat” is hoz az elfuserált kormányzásra: „Migrá­ciós veszélyhelyzet, miközben nincs migráns, Covid-veszélyhelyzet, mikor már nincs Covid…” A riporter szervilis alákérdezésére („Ez tulajdonképpen a demokrácia vége?”) Fleck lelkesen bólogat: igen, hogyne. (Azt még sosem kérdezte a Hírklikk a sűrűn nyilatkozó jogtudóstól: – De miért kap állandóan kétharmadot az Orbán-kormány?)

Ábrázat kell ahhoz, hogy az az ember szavaljon a demokrácia végéről, aki nemrég azzal vált ismertté, hogy kijelentette: ellenzéki győzelem után egy időre le kell mondani a jogállam tiszta érvényesüléséről, hogy szimpla többséggel is lehessen alkotmányozni. Meg is „magyarázta”, miért: itthon úgysincs demokrácia, és ilyenkor túl lehet lépni a törvényeken. (Hogy mi a demokrácia, kik a demokraták, azt ők, ellenzékiek mondják meg.) Fleck minden további nélkül felfüggesztette volna a jogállamot a „demokrácia” érdekében. Eltekintett volna a jogállamiságtól, hogy az helyreállítható legyen – tudnak követni?