Egy svédországi friss jelentés rossz képet fest az ottani diákok helyzetéről. A kormány felkérésére készült kutatás szerint 2013 óta látványosan romlott a tanulók biztonságérzete, különösen a svéd szülőktől származó, Svédországban született gyerekek esetében. Jelentősen megnőtt a diá­kokat érő fenyegetések és testi bántalmazások száma az iskolákban. A diákoknak csaknem a fele aggódik az ugrásszerűen megnőtt bevándorlás miatt, ezzel egy időben csökkent a menedékkérők befogadásának támogatottsága, különösen a bennszülött svédek között. (Elnézve a nagyvárosok puskaporos no-go-zónáit, ez aligha meglepő.)

Elsősorban a 15-16 éves tanulók hozzáállására voltak kíváncsiak, méghozzá olyan bizalmas témakörökben, mint a homoszexualitás, a szexuális orientáció, illetve a jog az abortuszhoz. A hivatal az intézetek kétharmadát elmarasztalta, amiért a demokratikusnak nevezett kérdésekben nem teljesítettek „megfelelően”. Egyes helyeken például idegenkedést tapasztaltak a homoszexualitással kapcsolatban. Megállapították: „Nyugtalanító módon jelentek meg a nemi különbségek a tanulók gondolkodásában.” Azon is meghökkentek, hogy sok fiú utasította el az abortuszhoz való jogot, ellenben macsó módon gondolkodott a férfi–női szerepekről. Az egyik iskolában, ahol tíz diákból hat volt migrációs hátterű, a tanárok arról panaszkodtak, hogy komoly szerepkülönbségek tapasztalhatók a fiúk és a lányok között: a fiúk fiút alakítottak, a lányok pedig lányt. Hallatlan!