Anomália a hegy gyomrában

A világegyetem mindössze öt százaléka a számunkra látható anyag, 68 százaléka az úgynevezett sötét energia, 27 százalékát pedig sötét anyagként emlegetik. Az biztos, hogy létezik a sötét anyag és energia, de hogy ezek mifélék, miből épülnek fel, arról csak sejtéseink vannak. A sötétben tapogatózunk. A múlt héten bejelentett olaszországi eredmény segítheti a tisztánlátást.

– A kutatók nem állítják, hogy megtalálták a sötét anyagot. Ehelyett azt mondják, hogy olyan eseményeket figyeltek meg, amelyek forrása nem teljesen ismert. Elképzelhető, hogy bár próbáltak a lehető legnagyobb tisztaságú nemesgázzal dolgozni, némi trícium (a hidrogén egy protonból és két neutronból álló változata) bekerülhetett, s ez okozza a nem várt jeleket. De jelezheti egy új, eddig csak feltételezett részecske létezését – tájékoztatott Horváth Dezső részecskefizikus. A Wigner Fizikai Kutatóközpont professor emeritusa szerint a sötét anyag nehéz és könnyű részecskéből egyaránt állhat. A nehéz részecske a proton tömegének akár kétezerszerese, míg a könnyű részecske az elektron tömegének század-, ezredrésze lehet. Az utóbbi semleges részecskét szokták axionként emlegetni. A fizikus szerint az olaszországi mérési eltérés jelentheti egy új részecske felfedezését, ami akár az axion is lehet, de azt senki sem jelentheti ki, hogy biztosan a sötét anyagra akadtunk. A mérések finomítása – tovább növelik a xenon mennyiségét – erősítheti vagy cáfolhatja a feltevést.