Nagy reményeket fűznek tudósok a „dögös nagyinak” keresztelt szérumhoz, amely 25 százalékkal növelte meg a kísérleti egerek élettartamát. A szerrel kezelt egerek fiatalabbak, erősebbek és egészségesebbek lettek. Sőt, annyira fiatalosnak tűntek, hogy a laboratóriumban csak „szupermodell nagyiként” emlegették őket, innen ered a név. A gyógyszert már embereken is tesztelik, azt egyelőre nem tudni, elérik-e ugyanazt a hatást, mint az egereknél.
Nem kell annyit enni
A BBC cikke szerint valójában már rég rájöttek, hogyan lehet lassítani az öregedést: jóval kevesebbet kell enni. Ez laboratóriumi egereknél már bizonyítottan bevált, az embereknél viszont nem ilyen egyszerű. Az öregedés molekuláris folyamataiba kell belepiszkálni, ehhez pedig az interleukin–11 fehérje a kulcs.
A szőrük is fényesebb lett
A Nature folyóiratban beszámoltak olyan kísérletekről, miszerint azok az egerek, amelyek ezt a fehérjét nem termelték – génmanipuláció vagy gyógyszeres kezelés miatt –, 20–25 százalékkal hosszabb ideig éltek, mint a többi laboregér. De ez még semmi: javult az izomműködésük, karcsúbbak lettek, fényesebb lett a szőrük és ritkábban betegedtek meg.
A nagy kérdés most az, hogy az emberekre is lehet-e ilyen hatással a szer, és mik a mellékhatásai. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy az interleukin–11 az emberi fejlődés korai szakaszában jót tesz nekünk, ahogy pedig öregszünk, egyre inkább rosszat. A mostani gyógyszer egy olyan, kifejlesztett antitest, ami az interleukin–11 fehérjét támadja, jelenleg tüdőfibrózisos betegeken tesztelik. Nagy erőkkel vizsgálják más gyógyszerek öregedéslassító hatásait is, például az eredetileg cukorbetegeknek kifejlesztett metformint és rapamycint.
Számít-e plusz öt év?
A BBC megszólaltatta a kísérletekben részt vevő Stuart Cook professzort, aki feltette a kérdést: „Hajlandók lennénk-e negyvenéves korunktól gyakorlatilag koplalni, csak azért, hogy éljünk még plusz öt évet? Aligha, ezért fűzünk nagy reményeket a gyógyszerhez, azt könnyebben lenyelik az emberek” – mondta.
Életünk végéig szedni kellene
Ilaria Bellantuono, a Sheffieldi Egyetem professzora ugyanakkor további problémákat vetett fel: ha ki is fejlesztik az öregedésgátló szert, amire egyelőre kevés a bizonyíték, mennyibe fog kerülni legyártani, hiszen „minden ötvenévesnél idősebb embert élete végéig azzal kellene kezelni”.
